Fordulat az EU és Kína viszonyában?

Mozgalmasnak ígérkezik az idei év az Európai Unió és Kína kapcsolatában, várhatóan ugyanis a két nagyhatalom több közös ügyben döntést hoz majd.

Mozgalmasnak ígérkezik az idei év az Európai Unió és Kína kapcsolatában, várhatóan ugyanis a két nagyhatalom több közös ügyben döntést hoz majd. A területtel foglalkozók között abban nincs egyetértés, hogy milyen irányban mozdul el a viszony: olvasni áttörésről szóló elemzéseket is, ahogyan a Kínával szembeni, sokkal keményebb fellépést sem zárják ki. Peking az elmúlt években egyre nagyobb energiát fordított az európai kapcsolatok építésére, aminek legfőbb oka az Egyesült Államokkal kialakult, máig rendezetlen kereskedelmi konfliktus. Donald Trump amerikai elnök ugyanis nemcsak a kínai árukra vetett ki védővámot, de az Európai Unió megregulázására is több kísérletet tett. Jelenleg is előkészítés alatt áll egy jogszabály, amelynek értelmében csaknem az összes európai exporttermék esetében a duplájukra emelkednének az importvámok. Kínában ezért már tavaly várakozással tekintettek az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságra különösen, miután a külügyi szolgálatot korábban vezető Federica Mogherini Kína-ellenes politikus hírében állt. Egy esetleges, az Egyesült Államok vámpolitikájával szembeni, összehangolt fellépést azonban számos tényező megnehezít. Mindenekelőtt ilyen a 2012-ben kezdődött Kína és a kelet-közép-európai régió országai közötti 17+1 együttműködés, amit Nyugaton szokás Peking trójai falovaként minősíteni. Sokan vélik úgy, hogy az uniós tagállamokat, így Magyarországot is soraiban tudó megállapodással Kína az EU egységének megbontására törekszik.

Orbán Viktor és Li Ko-csiang tárgyalása tavaly Dubrovnikban
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ezért az elmúlt években Peking óvatosan kezelte az egyébként is számos gyerekbetegséggel küzdő együttműködést, a jelek szerint azonban idén a kínai vezetés taktikát vált. Ennek egyik jele, hogy a múlt héten megjelent sajtóhírek szerint Li Ko-csiang (Li Ke­qiang) miniszterelnöktől Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök veszi át a 17+1 együttműködés vezetését, a kelet-közép-európai térség látványos felértékelése azonban a South China Morning Post szerint újabb félelmeket keltett Brüsszelben. A lap tegnap azt írta, a nyugati aggályok megnyugtatására Peking átszervezte az unióval kapcsolatos találkozók dátumát. Március végén kerül sor az éves EU–Kína-csúcstalálkozóra, amin Li Ko-csiang fog tárgyalni az Európai Bizottság új vezetőivel. Ezt követően, bizonyára a Brüsszelben megbeszéltek mentén találkozik Hszi a tizenhét baráti kelet-közép-európai országgal április 15-én.

Ezzel azonban nincs vége a vezetői szintű találkozóknak. A tavaszi események készítik elő az idén először, a németországi soros uniós elnökség alkalmából rendezett lipcsei csúcstalálkozót, amin az unió és Kína vezetőit Angela Merkel kancellár fogadja. A szep­temberre tervezett esemény célja egy átfogó befektetési megállapodás aláírása. Ha sikerül lezárni a 2012 óta tárgyalt szerződést, az Európai Unió érvényesítené a kölcsönösség elvét a kereskedelmi kapcsolatokban, ezzel érve el áttörést az európai termékeknek a kínai piacon.

Üzlet Hongkonggal

Hongkong remek üzleti és kereskedelmi lehetőségeket kínál a prémium termékeket és szolgáltatásokat nyújtó magyar vállalatoknak – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Hongkongban tegnap, miután megbeszéléseket folytatott többek közt a hongkongi kormányzóval és miniszterekkel. A magyar diplomácia vezetője aláhúzta: Hongkongban nagyra értékelik a józan gondolkodáson alapuló magyar külpolitikát, amelynek alapján Magyarország nem kíván beleszólni más országok belügyeibe. Mivel a hétmillió lakosú városban 63 Michelin-csillagos étterem működik, ezért jelentős a kereslet a magyar prémium minőségű élelmiszerekre, számos helyi étteremben kóstolhatók már magyar mangalicahúsból készült fogások, illetve magyar borok – mutatott rá Szijjártó Péter, aki felszólalt az Ázsiai Pénzügyi Fórumon is. Ott elmondta: a gazdasági növekedést tekintve tíz év leforgása alatt Magyarország utolsóból első lett az európai uniós tagállamok között. (MTI)