Ismét vészjóslóan ropog a Kaukázus puskaporos hordója

Hosszú idő után ismét heves harcok törtek ki Örményország és Azerbajdzsán között a de facto független országként működő – örmények lakta Arcah Köztársaság, korábbi nevén Hegyi-Karabah miatt. Mindkét fél a másikat hibáztatja. Az örmény védelmi minisztérium szerint két azeri helikoptert lőttek le válaszul arra, hogy az azeri erők a kaukázusi autonóm köztársaság fővárosában, Sztyepanakertben, illetve annak környékén nehéztüzérséggel támadtak célpontokat.

A frontvonalon állandó a felkészültség: az örmények farkasszemet néznek az ellenséggel Fotó: Tóth Loretta Forrás: Magyar Nemzet

Az Azerbajdzsán területébe ékelődött, szinte száz százalékban örmények lakta Hegyi-Karabah autonóm köztársaság 1991. szeptember 2-án kikiáltotta függetlenségét, majd pedig a nagyhatalmak közbenjárásával 1994-ben tető alá hozott tűzszüneti megállapodás óta de facto független államként működik.

Hegyi-Karabahban, egy az azeri határ melletti laktanyában gyakorlatozásra készülnek a katonák 2017-ben (Fotó: Tóth Loretta)

El nem ismert identitás. A nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot a világ egyetlen ENSZ-tagállama sem ismeri el, pár, hasonlóan szakadársorsú régiótól, például Abháziától, Dél-Oszétiától, a Dnyeszter-menti Köztársaságtól, illetve nyolc amerikai tagállamtól – köztük Kaliforniától – eltekintve. Még Örményország sem, amely nélkül összeomlana a minden oldalról lezárt, egyedül az örmény határ felől megközelíthető, hivatalosan azerbajdzsáni terület – ugyanis ha Jereván elismerné Hegyi-Karabah létét, rögtön kitörne egy újabb háború.

A 2017-ben megrendezett népszavazás óta a török eredetű Karabah nevet az örmény Arcahra váltó de facto köztársaság azóta is állandóan alacsony intenzitású fegyveres konfliktusok színtere; idén legutóbb júniusban tört ki – a mostanihoz hasonló – komolyabb összecsapás Hegyi-Karabahtól északnyugatra.

A felek akkor egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért, és így van ez ma is: Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök vasárnap reggel beszédet intézett népéhez, rögtön azután, hogy a bakui védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ország hadserege ellen offenzívát indított, hogy véget vessen az örmény haderő műveleteinek Hegyi-Karabahban.

Csakhogy Örményország szerint a konfliktust határozottan Baku kezdte, miután polgári célpontok ellen intézett támadást Sztepanakertben, illetve annak környékén.

Elmérgesedett indulatok

Délutánra olyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy Örményország rendkívüli állapotot hirdetett, teljes mozgósítást rendelt el, amelyet Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök személyesen jelentett be a Twitter-mikroblogon.

A frontvonalon állandó a felkészültség: az örmények farkasszemet néznek az ellenséggel (Fotó: Tóth Loretta)

A kormányfő egyébként néhány órával korábban arról adott hírt, hogy az azeri támadásra adott válaszul az örmény hadsereg lelőtt két azeri katonai helikoptert, és tankokat is eltaláltak. Helyszíni beszámolók szerint

Arcah lakossága fedezékbe vonult, tartanak ugyanis attól, hogy újabb azeri támadások várhatók a nap folyamán.

A Magyar Nemzet két éve kapott meghívást a Capacity Building for Artsakh nevű civil szervezetnek köszönhetően a Dél-Kau­kázus két nemzetét egymásnak ugrasztó miniállamba, ahol a martakerti frontvonalon személyesen is meggyőződhettünk a határ mindkét oldalán felgyülemlett frusztráció okozta háborús hangulatnak a mindennapokban visszaköszönő tragikusságáról.

Az azeri–örmény konfliktus esetében egyébként egyesek szeretnek vallásháborúról, a keresztények és a muszlimok közötti szembenállásról beszélni, ez azonban a helyiek megítélése szerint hamis és alaptalan gyűlöletkeltés. Ennek bizonyítéka, hogy az örmény diaszpóra békében él egymás mellett a muzulmánokkal Irántól kezdve Kazahsztánon át egészen Kirgizisztánig. A konfliktus oka Arcahban tisztán politikai:

a földért való küzdelem.