Délelőtt tízkor az egész országban megállt az élet két percre: az autók és a vonatok megálltak az utakon, az emberek néma főhajtással áldoztak a második világháború zsidóüldözéseiben megölt áldozatok emlékének.
Az izraeli parlamentben, a kneszetben a képviselők felolvasták meggyilkolt rokonaik nevét, és mécsest gyújtottak emlékükre az 1989 óta évente megrendezett megemlékezésen, amit Zelda izraeli költőnő „mindenkinek van neve” című verse ihletett. A kormánypárti és az ellenzéki, a vallásos és a szekuláris képviselők együtt, egymás mellett tisztelegtek felmenőik emléke előtt.
A Jad Vasemben, a holokauszt emlékmúzeumban is megrendezték a hagyományos megemlékezést, koszorút helyeztek el az emlékezés sátrában, ahol építkezéskor a padló alá a haláltáborokból hozott emberi hamvakat helyeztek el.
Ezen a napon, – már a Jom Hasoá előestéjétől másnap estig,- zárva vannak Izraelben a vendéglők és a szórakozóhelyek, s összes helyi média is a második világháború idején történt tragédiára emlékező műsorokat sugároz, amikor hatmillió zsidót öltek meg a nácik és szövetségeseik.
Zsidók megmeneküléséért folytatott harcát, és megmentésüket vállaló bátor és tisztességes emberek újabb és újabb történeteit ismerhetik meg az ország lakói.
Izraelben az egyik legszomorúbb napot idén is a lengyel gettófelkelésre emlékezve zárják le a felkelést vezető Mordecháj Anilevitzről elnevezett Jad Mordecháj kibucban, valamint a Gettóharcosok kibucának esti ünnepségén.
