Ez lesz a brit kormányfő és a bizottsági elnök első négyszemközti hivatalos találkozója azóta, hogy Johnsont júliusban a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjévé és miniszterelnökké választották.
A Downing Street szóvivőjének részletek nélküli pénteki tájékoztatása szerint Johnson és Juncker munkavacsorán vesz részt. Az illetékes hangsúlyozta ugyanakkor: a találkozó ténye nem jelenti azt, hogy áttörésre lehet számítani a Brexittel kapcsolatos nyitott kérdések megoldásában.
Johnson azonban a közép-angliai Leeds városában tett pénteki látogatásán kijelentette: kormánya „hihetetlenül keményen dolgozik” az új Brexit-megállapodás eléréséért, és már látszanak e megállapodás „hozzávetőleges körvonalai”.
A brit kormányfő nem árult el részleteket, de hozzátette, hogy mindezek alapján „óvatos derűlátással” ítéli meg az új megállapodás esélyeit.
Boris Johnson eddig is rendszeresen hangoztatta azt az álláspontját, hogy van lehetőség új megállapodás elérésére az Európai Unióval a Brexit feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig.
Az EU többször is megerősített álláspontja viszont az, hogy nem lehetséges a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elutasított Brexit-megállapodás újratárgyalása.
Johnson szerint a London által szorgalmazott új Brexit-megállapodásban nem szerepelhet az a tartalékmegoldás – backstop -, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza.
E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.
Johnson a héten Dublinban Leo Varadkar ír kormányfővel tárgyalt, és közös sajtótájékoztatójukon Varadkar kijelentette: Írország a backstop-záradékot továbbra is a Brexit-megállapodás kritikus fontosságú elemének tartja, ha és amíg nem sikerül alternatív megoldásokat találni. Hozzátette: Írország nyitott az alternatív javaslatokra, ezeknek azonban reálisnak, jogilag kötelező erejűnek és működőképesnek kell lenniük.
Az ír kormányfő hangsúlyozta, hogy Dublin mindeddig nem kapott ilyen javaslatokat Londontól, márpedig alternatív megoldások híján „backstop nélkül megállapodás sincs”.
Boris Johnson pénteki beszédében ugyanakkor megerősítette azt az álláspontját, hogy történjék bármi, „senki és semmi nem riaszthatja” el őt attól, hogy az október 31-i határnapon kiléptesse az Egyesült Királyságot az EU-ból.
A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést.
A hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről, és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Johnson többször kijelentette, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó.
John Bercow, a londoni alsóház elnöke azonban csütörtök este Londonban tartott előadásában elképesztőnek nevezte, hogy bárkiben egyáltalán felmerüljön a parlament által hozott törvények be nem tartásának gondolata.
Bercow úgy fogalmazott: senkinek nincs több joga ahhoz, hogy visszautasítsa a Brexit-határidő elhalasztását előíró jogszabályi kötelem teljesítését a minél előbbi Brexit „nemes célkitűzésére” hivatkozva, mint például ahhoz, hogy kiraboljon egy bankot, és ezt azzal próbálja igazolni, hogy az ellopott pénzt jótékonysági célokra akarja fordítani.
A napokban több vezető jogi szakértő is úgy nyilatkozott, hogy Johnson akár börtönben is találhatja magát, ha nem hajlandó betartani a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényt.
