Milliós tömegek mozognak a Száhel-övezetben

A környezeti feltételek romlása, a dzsihadista szervezetek térnyerése, a gazdasági helyzet és a vallási, etnikai ellentétek okozzák a migrációt.

Arguineguin, 2020. április 5. Afrikából Európába igyekvõ illegális bevándorlók egyike, aki társaival a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvõ Arguineguin kikötõjébe érkezik 2020. április 4-én éjjel. A spanyol tengeri mentõszervezet hajója 56 migránst vett fedélzetére, akik két gumicsónakban utaztak mintegy 110 kilométerre délre Gran Canaria partjaitól. MTI/EPA/EFE/Angel Medina G. Fotó: Angel Medina G.

„Afrikában a klímaváltozás következményei egyre markánsabb jelekkel figyelmeztetik a kontinens lakóit arra, hogy a megfelelő adaptációs technikák hiányában radikális gazdasági és társadalmi átalakulás várható” – írja friss elemzésében a Migrációkutató Intézet. A földrész legtörékenyebb válságzónájában, a Száhel-övezetben pedig különösen intenzíven mutatkoznak ezek az akut tünetek, a tanulmány szerzője szerint a feltételek rosszabbra fordulása esetén korábban még nem tapasztalt migrációs dinamikák bontakozhatnak ki.

Ételosztás egy menekülttáborban, Ghánában. Fotó: Reuters/Francis Kokoroko

„A környezeti feltételek romlása, a dzsihadista szervezetek térnyerése, a gazdasági lehetőségek szűkülése/elvesztése és a vallási, etnikai ellentétek eszkalációja miatt mára már több mint 4,2 millió belső menekültet tartunk számon a térségben” – írják.

Hozzáteszik, hogy több százezren kerestek menedéket a környező országokban. A Szahara déli irányú növekedése, a sivatagosodás, a szántóföldek zsugorodása és a megváltozott klimatikus helyzet tehát közvetlenül is befolyásolja az ott élők mindennapjait, ezzel is generálva az országokon, régión és kontinensen belüli migrációt.

A Migrációkutató Intézet szerint mindez olyan társadalmi és gazdasági következményekkel jár, amelyeket a Száhel-övezet országai önerőből képtelenek kezelni.