Peru teljes apátiában fut neki a választásoknak

Egy éve tart a koronavírus-járvány, és ebben a helyzetben minden országnak szüksége van legalább két dologra: egy döntésre képes kormányzatra, és egy normálisan működő egészségügyre. Perunak az utóbbi egy évben egyikből sem jutott ki, ám vasárnap újra választanak. A kilátások azonban korántsem kecsegtetőek: elemzők szerint a Machu Picchu hazája csak még nagyobb káoszra számíthat. 

Pihen egy férfi, miközben arra vár, hogy újratöltsék az üres oxigénpalackját Limában 2021. január 7-én. Peruban hiánycikk a koronavírus-fertõzöttek kezeléséhez szükséges egészségügyi oxigén. Fotó: Rodrigo Abd Forrás: MTI/AP/

Pandémia, vakcinabotrány, korrupció és a bányászat körüli problémák jellemezték az utóbbi egy évben Perut, amelynek legutóbb megválasztott elnöke 2018-ban volt kénytelen lemondani posztjáról. A korrupciós vádak miatt eltávolított elnök utódját közjogi felelősségre vonási eljárással mondatta le posztjáról a kongresszus, az őt követő elnök pedig a fellobbant tüntetéshullám, és az ott történt halálesetek miatt volt kénytelen távozni, mindössze öt nap után. Francisco Sagasti jelenlegi, centrista államfő személyében végül egyetértés született, de csak addig, amíg megszervezi az új választásokat.

Nem csoda, hogy mindezek után a peruiak kisebb apátiával fogadják a szavazást. Elemzők szerint az eredmény kiszámíthatatlan, mivel a lakosság teljesen kiábrándult a politikából. Tíz szavazóból mindössze egyet érdekel a politika, és hatan kimondottan távol tartják magukat tőle, derül ki a perui kutatóintézet (IEP) felméréséből. „A politikai közöny okát a bizalmatlanság, illetve a járvány kezelése körüli káoszban kell keresni” – nyilatkozta Adriana Urrutia, az Polgári Egyesület az Átláthatóságért nevű helyi szervezet elnöke, az RPP perui híroldalnak. Az elemző szerint a politikai pártok is felelősek, hiszen nem a szavazókról szóltak üzeneteik, nem kerestek megoldást az egészségügy, az oktatás és a munkaerőpiac problémáira, amelyek ma a legnagyobb bizonytalanságot jelentik az emberek életében.

A felmérések szerint tavaly 2,2 millióan vesztették el munkájukat a járvány nyomán, és a 14,9 millió kenyérkereső közül közel nyolcmillióan feketén dolgoznak.

Pihen egy férfi, miközben arra vár, hogy újratöltsék az üres oxigénpalackját Limában 2021. január 7-én. Peruban hiánycikk a koronavírus-fertőzöttek kezeléséhez szükséges egészségügyi oxigén
Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd

Vasárnap a perui állampolgárok egyrészt parlamenti képviselőket, másrészt elnököt választanak. Utóbbi esetében a győztesnek meg kell szereznie a szavazatok ötven százalékát ahhoz, hogy elfoglalhassa az elnöki széket.

Összesen 18 jelölt indul, ám egyiküknek sincs kimagasló, vagy akár tíz százalék feletti népszerűsége.

Ha senki nem szerzi meg a szavazatok felét, akkor a júniusi második fordulóra bejutó két jelölt között dől majd el a verseny. Az elnöki székre a legnagyobb esélyes tízszázalékos támogatottsággal Yohny Lescano, a 62 éves liberális politikus, aki az ország gazdaságának nagy részét kitevő bányászati szektor újrarendezését ígéri. Őt követi a címlapokon legtöbbet látott Verónika Mendoza baloldali pszichológus, aki az alkotmány újraírását ígéri az emberi jogok és az őslakosok támogatása mellett. Megemlítendő még Keiko Fujimori, a börtönre ítélt volt elnök, Alberto Fujimori lánya, aki maga is korrupciós vádakkal néz szembe, a 79 éves közgazdász, Hernando De Soto és George Forsyth futballsztár.

Futottak még: Pedro Castillo szélsőbaloldali jelölt kampányol lóháton
Fotó: Aldair Mejia / EPA

A választás kulcsa a fiatalok kezében van. Ennek több oka van: egyrészt a perui választók egyharmada harminc évnél fiatalabb, másrészt az idősebb, veszélyeztetett korban lévők nagy eséllyel a járványtól tartva nem mennek majd el szavazni. Éppen ezért a politikusok elsősorban a fiatalokra koncentráltak a kampányban: a közösségi média jelentette a legfontosabb fórumot, és a fiatalok munkavállalását segítő programok kerültek előtérbe. Elemzők szerint ennek ellenére a korosztály is bizonytalan: a szavazók nagy része csak az urnák előtt dönti majd el, kire szavazzon.

Még ha a feladatra legalkalmasabb politikus győz is, problémát jelent, hogy borítékolhatóan nem lesz többsége a parlamentben. A járvány nyomán sürgető döntések csak ellenfelei támogatásával születhetnek meg, ami politikai alkukat kíván majd. Ezeket pedig a korrupció melegágyaként már jól ismeri Peru, így az ideális kormányzat létrejötte még várat magára az egykori Inka Birodalom hazájában.