A kastély udvarán és szárnyaiban gőzerővel dolgoznak. A munkagépek eltakarják az egykori pince lejáratát, amelyet benőtt és elrejt a növényzet. A helyiek úgy tartják, hogy valahol ott lenn kezdődött az a titkos alagút, amelyen keresztül el lehetett jutni egészen Sárospatakig.
Nincs is olyan vár vagy kastély, ahol ne lenne hasonló alagút. Wittinger Zoltán, a felújítás irányítója körbevezetett minket az épületben, és már a főkapu belső, rekonstruált árkádján is látszik, hogy milyen értékes művészettörténeti elemek válnak újra láthatóvá.
A történelmi falazat éppannyi titkot rejthet, mint a föld: a munkálatok során rengeteg olyan befalazott ajtókeretet, ablakot találtak és bontottak ki, amelyek a kastély legrégebbi korából származtak, sőt szakállas puskának való lőréseket is kibontottak a falakból, ezenkívül egy hatalmas kandalló nyomát is megtalálták, amelynek eredeti méretét a füstös tégla jelzi.
Az egyik földszinti teremben pedig 1638 körüli belső illemhelyet is találtak, amely az építési nyomokból ítélve nagyon korszerű lehetett – s ez már amiatt is érdekes, mert Versailles-ban csak a század vége felé jelent meg a hasonló higiéniai színvonal.
A kastélynak kulturális és vendéglátóipari rendeltetést szánnak. A Lux Kálmán építész által a 40-es évek elején rekonstruált hátsó szárnyban szállodát alakítanak ki, az épület legrégebbi részének emeletén nagy konferenciatermet hoznak létre, az északi szárnyban pedig nagyszabású Rákóczi-kiállítást terveznek kialakítani a Sárospataki Múzeummal együttműködve – e hónapban már a Moholy-Nagy László Egyetemmel is egyeztetnek a tárlat látványelemeinek koncepciójáról.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!