Majoros Sándor irodalmi honlapjának nyitóoldalán kiemelt novella fogadja az érdeklődőt, amelyet megnyitva szerzőjével is megismerkedhetünk – persze az életrajzával. A lejjebb lelhető dossziék ilyenkor szemérmetlenül jobb oldalt kínálják magukat, természetesen az X-re klikkelve eltűnnek. Noha nem érdemes a régebbi bejegyzéseket sutba hajítani. A novella alatt elsőként Majoros Sándor videója vár minket, János bácsi kalandja az árnyékhadsereggel címmel. A mozgókép az „Íráskétség” elnevezésű kreatív (persze online) írótanfolyam aktuális epizódja.
Ezért sarkaltam továbbolvasásra mindenkit a bevezetőben, mert lám, Majoros mester honlapja ilyet is tud. Ráadásul a videó kiajánlójában azt ígéri: „A koronavírus idején, amikor mindenki önkéntes szobafogságot vállal, és már nagyon unja a tévéműsort, jól jöhet ez az új, és egyszerű történetgyártó (társas)játék, amelyhez nem kell más, csak egy dobókocka meg egy darab papír.” Ezen idézet az oldal szellemiségének szegletkövére, ékes bizonyság az interaktivitásra. Ennek megfelelően a menüsorban találunk Pályázatok nevűt, s noha éppen nincsen aktuális, szemezgetek kissé a régebbiek közt.
Volt Hősök és antihősök címmel meghirdetett, amire érkezett 13 megjelenésre érdemes munka; aztán lehetett Tízmásodpercesekkel pályázni. Itt a legtöbb szerző álnéven vállalta írását, no, nem azért, mivel silány szövegek születtek, hiszen azoknak semmi keresnivalójuk a Regénytárban. Akad kiírás 500 karakteresekre, amelyek közt kettő idei munka, a közelmúltból.
A Műhely menüpont rejti, többek között, a Hosszúprózákat, a Novellatóriumot, a Kéziratpiacot... No, ez izgis, lépjünk be! Felirat tájékoztat: „Lapszerkesztőknek ajánlott publikálatlan, jelszóval védett írások”. Így hát, mindössze a címekig juthattam. Annyit azonban sikerült kifürkésznem, hogy ezek Sándor saját művei.
Nosza, ugorjunk a Klub menübe, ahol is az Írótitkok aloldal piszkálta fel kíváncsiságomat. „Neves személyiségek senki által nem ismert, pikáns vallomásait” gyűjtötte egybe, szerzőtársai tolmácsolásában a honlap szerkesztője. Barna T. Attila Bella Istvánnal és Utassy Józseffel, az Írószövetség székházában, a Deák Étteremben megesett találkozásáról vall. Bányai Tamás Hamlet a túlparton című novelláját ihlető vonatos kalandját meséli el. P. Nagy István felidézi, amikor 1978-ban, a már neves (mindössze 35 évesen eltávozott költő) Sziveri János felkereste, hogy mint jó tollú gimnazistával interjút készítsen a Bánáti Híradónak. Kerékgyártó György sztorija poénos, és teljesen hiteles, magam is tanúja voltam, amikor a prózaírót tévedésből költői estre hívták, lévén soronként tördelt önéletrajzát versnek vélték... Nem folytatom, ha kíváncsiak, keressék fel az oldalt, akadnak ott még effélék bőven.
