Élő közvetítés
Spanyolország
ÉLŐ
Anglia

Kristofori Ferenc III. Béláról szóló monooperát írt

Egy rejtélyes személy egymaga lép ki a történelem hullámai közül a mai operaszínpadra, aki egy éven át úgy uralkodott Magyarország királyaként, hogy meg sem merték koronázni bizánci neveltetése miatt, aki mégis Szent István és Szent László után a legjelentősebb Árpád-házi uralkodónkká vált. A darabban az események sodrának érzelmi háttere domborodik ki: az antióchiai hitves, Anna iránti érett és őszinte szerelem, de a vele méltatlanul bánó testvérbátyjai iránt táplált férfias felelősségérzet is. A történetet Pajor András atya monodrámájából ismerhetjük meg, zenéjét Kristofori Ferenc szerezte, a Magyar Állami Operaház magánénekese. Az egyszemélyes történelmi opera az ő előadásában kerül a közönség elé.

2020. 09. 30. 16:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A királyt megtestesítő Kristofori Ferenc az új operageneráció különleges hangszínnel megszólaló drámai tenor énekese bensőségesen hozza közel közönségéhez a kiemelkedő jelentőségű király rokonszenves alakját. A darab főként fiataloknak szól, hiszen a titokzatos királyszemélyiség egyénisége saját koránál is sokkal messzebbre mutat. A másfél évszázada Székesfehérváron megtalált sírja ma a legmodernebb genetikai kutatások eszközeivel keresi igazi őshazánkat, s a ma élő magyar embert szembesíti a kérdéssel: kik vagyunk, hogyan is kell egyénileg és közösségben helytállnunk jelenkori kihívásaink során. Az operaénekessel beszélgetünk.

Középkori bizánci és magyar dallamvilág

– Az évek során több művészeti kezdeményezésben is alkotó kapcsolatba kerültem Pajor András atyával, akinek a közelmúltban megismertem egy prózai monodrámáját, és közösen jutott az eszünkbe, hogy milyen érdekes műfaji újítás lenne egy egyszemélyes opera megalkotása – ismerteti a zenei játék megszületésének körülményeit Kristofori Ferenc. – A témaválasztásnál több szempont is egybefutott: egészen új és pezsdítő élmény volt olvasni a Kásler-féle génkutatási programról, mely az Árpád-ház hiteles eredetének feltárására vonatkozott. Emellett érdekes zenei feladatnak mutatkozott a középkori bizánci és magyar dallamvilág találkoztatása úgy, hogy az újszerű műfaj korszerű zenei megoldásokat is tartalmazzon. Ugyancsak ezt a témát tartottuk alkalmasnak az ifjúság megszólítására a benne szereplő kalandok, különös sorsfordulatok és eszményi szerelem révén a történelem, a magyarságtudat és a klasszikus zene iránti érdeklődés felkeltésére.

A monoopera műfaja karakteresen a magánénekes sajátjává vált
Fotó: casartem.hu

Minden opera a benne szereplő cselekmény és karakteres zenei részletei, áriái révén válik igazán ismertté. Első olvasásra a librettóban azonnal megragadott a Jöjj, szélvihar kezdetű áriavers, végül is az erre szerzett dallam lett a mű vezérmotívuma. Mindez nagy segítség volt ahhoz, hogy a teljes kompozíció egységessé válhasson. Természetesen színesíteni szerettem volna az egy személyre írt darab hangulatkészletét más jellegzetes dallamokkal is, ahogyan a harci kedvtől eltér a szerelem érzésvilága, így született meg a közönség körében máris rendkívül népszerű Anna-ária, amely III. Béla király első feleségéhez, Chatillon Annához szól. Mivel minden ilyen műnél nagyon fontos a végkicsengés, ezért jelképesen szólva a király trónra lépési beszéde teszi rá a gondolatsorra és zenei megoldásokra a koronát.

Műveltségünkre és emberségünkre is hat

Az operaénekes elmondta, hogy a király egyénisége vonzotta a témához. Az a kamaszkori helytállás, amellyel bizánci éveiben császári trónörökösként is hűségesen megőrizte magyarságát és katolikus hitét egy ezektől teljesen idegen közegben, az a rendkívüli tehetség és műveltség, amit távol töltött éveiben szerzett, s aztán a saját népe érdekében használt fel, a hitveséhez való szerelem őszintesége, valamint a hazatérés és trónra lépés során tanúsított embersége és következetessége. Az ő rendelkezéséhez fűződik őstörténetünk első összefüggő leírásának, a Gesta Hungarorumnak a megalkotása. A zeneszerző-előadó pedagógusként szeretné az ifjúság figyelmét történelmünk és nemzeti kultúránk felé terelni, az izgalmas fordulatokra, amelyek a mai életünkre is hatással vannak nyolc évszázad elmúltával. Ehhez találta meg a könnyen emészthető klasszikus műfajt, a monooperát. Hiszi, hogy mindez műveltségükön túl emberségükre is kihat. Az érettebb korosztálynak is támpontot ad a múltban kiforrott erkölcsi és vallási fogalmak időtállóságának bemutatása, az a harmóniaélmény, amely a komolyzenén át megérinti a lelküket, támogatja az el nem évülő eszmék megerősödését is.

Kultúrmisszió

Az eddigi meghívások tapasztalata, mint mondta, hogy mind a téma, mind a műfaj közösséget teremt a közönség soraiban. Volt alkalma hallani, hogy az első tetszésnyilvánítások után az emberek magáról a témáról és az üzenetről kezdenek beszélgetni, ami számára különösen fontos, hiszen a meghívásokat elsősorban kultúrmissziónak szánja. Egy kisebb játéktér és egy közönség elég az előadáshoz, mert a díszlet, jelmez, világítás és kíséret készen érkezik vele, modern technikai felszereléssel együtt. Kristofori Ferenc hangja mindenhol élőben szólal meg, és az előadás után szívesen együtt marad a közönséggel egy tartalmas beszélgetésre. A monoopera műfaj karakteresen a sajátjává vált, és a jövőben sorra előáll majd olyan történelmi darabokkal, melyek fontosak, de sok esetben elfelejtett korszakokat idéznek fel.

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.