Törőcsik Mari ragyogása

Törőcsik Mari művészetének egyik legfontosabb kulcsa, hogy nem eljátssza a szerepet, hanem átlényegül. Vele kapcsolatban úgy érzi az ember, hogy nincs is szükség semmilyen játékra, a néző időről időre az átlényegülést akarja látni, mert katartikus élmény. Törőcsik Mari átlényegülésének Törőcsik-hangja van. A Nemzeti Színház bejáratánál péntek estig hallható: verset mond. Fényképe körül temérdek sárga rózsa, ez volt a kedvenc virága, csak a katicabogár hiányzik, de az nagyon.

„ Repülünk, Mari!” – A főszereplők természetes játéka a létezés örömét és örök igazságát demonstrálja Fotó: Nemzeti Filmintézet

Fábri Zoltán 1956-os Körhinta című filmjében nagyon szép Törőcsik Mari. Minden színésznő, aki zseniális színészi tehetségű, fiatalon még tisztán, kiforratlanul áll az alkotók előtt, ahogy Törőcsik Mari is Fábri Zoltán filmrendező és Hegyi Barnabás operatőr filmjében a forgatáson. Fábri Zoltán látta, hogy hagyni kell átlényegülni a fiatal lányt, így játéka annyira természetessé vált, hogy az már nem is a valóságról szól, hanem a létezés örömét és örök igazságát demonstrálja. Hegyi Barnabás operatőr kamerájával a világ egyik legszebb nőjének mutatta Törőcsik Marit. A beállítások, a fények az arcán tündöklő, fiatal, tiszta és ártatlan szépséggé varázsolják a színésznőt.

Van négy kép Törőcsik Mariról, ami beleég az ember emlékezetébe, ha megnézi a Körhintát. Az egyiken, amikor az élet nehézségeiről beszélnek a szülei és a leendő jegyese a vásárban, a fiatal lány nem akarja hallani a sok rájuk váró bajt, és egy katicabogarat kezd el figyelni. Ujjára veszi, nézi, addig nézi, amíg a bogár el nem repül. A jelenet az érzelmek szabadságáról szól, a könnyedségről, a szemtelen fiatalságról. Ezt követi aztán a vurstli hajójában való hintázás, majd a körhintában a lélek szabadon szárnyalásának képei: „Repülünk, Mari!” És ekkor látható a második kép, amit soha nem felejt a néző. Törőcsik Mari körhintában repülésének képei. Tekintetében a boldogság, ami az élet, a fiatalság és a szabadság szimbóluma.

A harmadik felejthetetlen kép, amikor Törőcsik Mari nem a jegyesével, hanem a szerelmével táncol egy esküvőn. Körbe-körbe forognak az egyetemes filmtörténet egyik leghíresebb jelenetében, amelyet a mai napig szinte minden filmművészettel foglalkozó iskolában kockáról kockára elemeznek. Forog a kamera, forog a pár, amelyre a körhintában repülés képeit montírozzák az alkotók, mindkét jelenet a vitalitásról szól, de az utóbbi, az esküvői már a lázadásról is. A jelenet utolsó, katartikus pillanatában Törőcsik Mari kifulladt, érzelmekkel telített dacos tekintetét látjuk. A néző pedig pontosan érti, mit érez a lány. Érdekes a filmben a párhuzam egy másik jelenettel, ahol a termelőszövetkezetből kilépő apja épp úgy lázad sorsa ellen, mint Mari, aki az ősi törvényt – amely szerint föld a földhöz házasodik – szeretné felülírni szerelmével. Apja nehezen bár, de a film végén elfogadja Mari lázadását, amely ugyanabból az igazságérzetből fakad, mint az övé: ne a másik ember mondja meg, mit csináljon az életben.

„ Repülünk, Mari!” – A Körhinta főszereplőinek természetes játéka a létezés örömét és örök igazságát demonstrálja
Fotó: Nemzeti Filmintézet

A negyedik kép, amely beleég a néző emlékezetébe, amikor Soós Imre már ki tudja, hányadszor énekli a dalt – „hosszú útról visszatérni nem lehet, a szerelmet eltitkolni nem lehet” – szerelmi bánatában, mivel eljegyezték Marit. Mari a kertben kószál, meglátja a férfit az ablakon keresztül, meghallja a dalt, nekidől a ház falának az ablak mellett, majd szomorúan az ég felé néz. És ekkor a néző a Mari arcán, állán, nyakán megpihenő, a házból kiszűrődő fény megvilágításában a lány megfoghatatlan szépségét csodálja.

Fábri Zoltán Körhinta című filmje egy szomorú történelmi helyzet mementója. A kommunisták elvették az emberek földjét, a termelőszövetkezetben a többség nem végzi jól a dolgát, mert a közös tulajdont nem érzik a magukénak. Aki kilép a szövetkezetből, az nem a saját földjét kapja vissza (de inkább senki nem kapott vissza semmit), ráadásul ellehetetlenítik a helyzetét. Mari szerelme párttitkár, a film propagandisztikus célokat is szolgált, de a készítők – kijátszva a hatalom felől jövő nyomást – az élet, a fiatalság, a szerelem szépségére helyezték a hangsúlyt. Az alkotók saját, hatalommal szembeni ellenállásukat a sorok közé rejtették, ám a legnagyobb lázadás az volt, hogy megelőzve a francia és a magyar új hullám formanyelvi újításait, a szocialista realizmus statikus képei helyett új filmnyelvet teremtettek a ragyogó és fiatal Törőcsik Marival.

A Körhinta elérhető a Filmio kínálatában.