időjárás 3°C Piroska 2022. January 18.
logo
Világszínvonalon adja elő a Győri Balett a GisL című darabot

A halálba táncoltatott férfi

Csejk Miklós
2021.12.01. 06:37 2021.12.02. 20:25
 A halálba táncoltatott férfi

Fergeteges előadással örvendeztette meg a Müpa közönségét a Győri Balett a hétvégén, a GisL című darabjukról, amelynek zenéjéről Lajkó Félix gondoskodott, még sokáig fognak beszélni. A balett történetének egyik legnehezebb, leg­összetettebb főszerepe a Giselle, amelyet most Herkovics Eszter Adria táncolt világszínvonalon.

Velekei László koreográfiája sodró lendületű, látványos és fantáziával teli, a néző azon veszi észre magát, hogy eltűnik a tér és az idő, semmi más nem marad, csak a mozdulatok, a tánc, az érzékiség és a fájdalom, majd a végén a tomboló szenvedély, mely elsodor mindent.

Bátran állíthatjuk, hogy Herkovics Eszter Adria világszínvonalon és leginkább kifogyhatatlan energiával táncolja Giselle-t. Minden porcikáját áthatja az alakváltozás, Herkovics Eszter Adria tánctechnikája nemcsak igazán meggyőző, hanem előadása magával ragadó feledhetetlen élmény is egyben.

A történet arról szól, hogy Giselle megőrül, miután megtudja, hogy szerelme becsapja, mert rajta kívül egy másik lányt is szeretett, aki ráadásul még a menyasszonya is. Halála után a villik – az esküvőjük előtt elhunyt fiatal lányok szellemei – között találja magát, akik úgy állnak bosszút a csalfa férfiakon, hogy halálba táncoltatják őket. Herkovics Eszter Adria az egyfelvonásos előadás első felében a szerelmes lányt táncolja el a közönségnek, egyszerre lágy és szenvedélyes, hitelesen adja elő, ahogy egy lány teste és lelke egyre közelebb kerül egy férfihoz. Velekei László koreográfiájának elején érezhető az építkezés, látjuk, ahogy egyre jobban megnyílik a lány a férfi előtt egészen addig, amíg ki nem derül a csalfaság.

Akkor aztán bezárul a lélek, a megközelíthetetlenség falai épülnek föl egyre elutasítóbb mozdulatok révén. A balett-táncosnő akkor van igazán elemében, amikor a szenvedélyében tomboló őrült nőt éli meg a színpadon, amikor Giselle összeroppanását látjuk.

Szendrényi Éva díszletei is sokáig megmaradnak a nézők emlékezetében, nagy dobozokba zárt erdőt látunk, a női tisztaságot is szimbolizáló hófehér törzsű nyírfákkal, amelyeken fejjel lefelé lógnak a villi lányok, mozgásuk szenvedésről árulkodik, furcsa, feje tetejére állított őrült világ ez. Hamar kiderül, hogy ebben az erdőben a nők nem teremtenek, hanem pusztítanak. Másrészről meg arról is szól ez a darab, hogyha a női energia – amelynek nagyságáról a férfiaknak sokszor fogalmuk sincsen –, haraggal párosul, akkor óriási mértékű pusztítást tud okozni. Herkovics Eszter Adria táncában ekkor egyszerre van jelen a hidegvérű bosszúállás és a kétségbeesés, amely teljesen kiszolgáltatottá is teszi a lányt, amelyet aztán haraggal és erőszakossággal kompenzál. Ha egyetlen jelzővel kellene illetni Herkovics Giselle-jét, akkor nyugodtan lehet a veszélyes jelzőt használni, a táncosnő ugyanis olyan mértékig tudja színpadra csalni a nőiség energiáit, hogy szinte sistergett a levegő is. Ebben a villiket alakító balettosok igazán méltó partnerei egytől egyig, lenyűgözően lendületes táncukkal. Nem túlzás azt mondani, hogy a Győri Balett méltó a régi nagy híréhez.

A bemutató a Győri Balettel és a Fonó Budai Zeneházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg, a zenéről Lajkó Félix gondoskodik, amely igencsak emeli az előadás fényét. A Győri Balett a megalakulása óta arról híres, hogy bátran nyúlnak klasszikusok darabokhoz, úgy tudnak modernek lenni, hogy nem vetik el a klasszikus balettmozgást, ám a szemet gyönyörködtető, lelket megérintő mozdulatsorokat új összefüggésekbe helyezik. Most is ez történik Velekei László koreográfiá­ja nyomán. Arról már nem is beszélve, hogy mai világunkban talán még aktuálisabb a XIX. századi mű, mint amikor készült.

A mai szabadosság korában, amikor egyre többen gondolják azt, hogy némi csalfaság még belefér az életükbe, a Győri Balett előadása arra hívja fel a figyelmet, hogy nem fér bele. A női lélek semmit nem változott évezredek óta, a női energia nem képes áramolni bizalom nélkül, aminek viszont az alapfeltétele a hűség.

Korunkban, amikor sötét erők a férfihűséget negatív színben tüntetik fel, mondván, ez is csak a nők birtoklásáról szól, a Giselle szépen bemutatja, hogy a férfi-nő kapcsolat csak akkor teljesedik ki az energiák összekapcsolódása révén, ha nincs benne csalfaság. A csalfa embernek ugyanis – legyen az férfi vagy nő – nincs bocsánat.

Borítókép: A táncosnő akkor van elemében, amikor a szenvedélyében tomboló őrült nőt éli meg a színpadon. (Forrás: Győri Balett)