A magyar festészet remekművei kerülnek a közönség elé a tárlat, valamint a december 20-i, 67. aukció keretei között. Ahogy már korábban megírtuk, Galimberti Sándor Enteriőr Thonet-székkel, illetve Gauguin-metszettel című képe, valamint Rippl-Rónai József Fésülködő nője is a kiállításon szereplő alkotások között lesz. Ugyanakkor Czóbel Béla külföldről hazakerült főműve, Márffy Ödön múzeumi rangú alkotása, gróf Batthyány Gyula Zsoké-klub című festménye, Vaszary János két jelentős műve, Korb Erzsébet és Koszta József alkotásai, Mattis Teutsch János képe és Munkácsy Mihály frissen felbukkant tájképe is szerepel az év végi repertoárban.
Czóbel Béla 1904-ben festette Nagybányán a Gyermekek a réten című művét; éppen egy évvel azelőtt, hogy Párizsból hazatérve, itthon elindította a fauve mozgalmat, mely az egész magyar modernizmust új mederbe terelte. Ez a monumentális festmény azonban még Claude Monet és Ferenczy Károly alkotásait idézi, de már előrevetíti a „faragatlan fauve” Czóbelt is. A jellegzetes, kék nagybányai ég nem kap szerepet, ugyanakkor a virágos mező, a zölddel, sárgával és barnával húzott füvek kidomborulnak, elhagyják a vászon síkját, ahogy a festő a masszív olajfestéket nagy mennyiségben, talán egyenesen a tubusból adagolta.
Az Álló női akt, Márffy Ödön az 1910-es években készült festménye múzeumi rangú alkotás. A Kernstok Károly legendás nyergesújfalui kertjében álló meztelen nő teste ragyog a szikrázó napfény által generált színpompában, amelyet artisztikus foltok gazdagítanak. A látvány így szinte illuzionisztikus jelleget ölt. A képet Párizsban és Budapesten is többször kiállították, és számtalanszor reprodukálták.
Gróf Széchenyi László tulajdonát képezte egykor gróf Batthyány Gyula Zsoké-klub című festménye, az egyik legizgalmasabb tétel, amely több évtizeden keresztül a newporti Vanderbilt-házban függött. 1827-ben Széchenyi István alapította a Magyar Lovaregyletet, vagyis a Zsoké-klubot, amely a magyar arisztokrácia legexkluzívabb szervezete és találkozóhelye volt. Ezt örökíti meg gróf Batthyány Gyula reprezentatív festménye.
Vaszary János A kertész című, 1893-ban festett képe, illetve az 1935 körül készült Art deco nője, valamint Korb Erzsébet és Koszta József alkotásai, valamint Mattis Teutsch János – a festő monográfiájának címlapján is látható – képe is helyet kapott az aukció legjelentősebb művei között. Mindenképp meg kell említeni Munkácsy Mihály frissen felbukkant, egykor a híres schweinfurti Georg Schäfer magángyűjteményét gazdagító tájképét is. A közönség továbbá egy egész műcsoporton keresztül nyerhet betekintést a 2019-ben elhunyt különc költőzseni, Tandori Dezső gyűjteményébe. Tandori december 8-án lett volna nyolcvanhárom éves, és egész életében gyűjtötte a tárgyi dokumentumokat és a kortárs műtárgyakat.
Borítókép: Munkácsy tájképe (Forrás: Kieselbach Galéria)
