Munkácsy és fauve remekművek a Kieselbach évzáróján

Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Márffy Ödön, Batthyány Gyula, Galimberti Sándor és Czóbel Béla alkotásai mellett Munkácsy Mihály frissen felbukkant, korábban Georg Schäfer magángyűjteményét gazdagító tájképét is bemutatja a Kieselbach Galéria az évzáró nagy kiállításán.

Magyar Nemzet
2021. 12. 13. 14:20
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar festészet remekművei kerülnek a közönség elé a tárlat, valamint a december 20-i, 67. aukció keretei között. Ahogy már korábban megírtuk, Galimberti Sándor Enteriőr Thonet-székkel, illetve Gauguin-metszettel című képe, valamint Rippl-Rónai József Fésülködő nője is a kiállításon szereplő alkotások között lesz. Ugyanakkor Czóbel Béla külföldről hazakerült főműve, Márffy Ödön múzeumi rangú alkotása, gróf Batthyány Gyula Zsoké-klub című festménye, Vaszary János két jelentős műve, Korb Erzsébet és Koszta József alkotásai, Mattis Teutsch János képe és Munkácsy Mihály frissen felbukkant tájképe is szerepel az év végi repertoárban. 

Czóbel Béla 1904-ben festette Nagybányán a Gyermekek a réten című művét; éppen egy évvel azelőtt, hogy Párizsból hazatérve, itthon elindította a fauve mozgalmat, mely az egész magyar modernizmust új mederbe terelte. Ez a monumentális festmény azonban még Claude Monet és Ferenczy Károly alkotásait idézi, de már előrevetíti a „faragatlan fauve” Czóbelt is. A jellegzetes, kék nagybányai ég nem kap szerepet, ugyanakkor a virágos mező, a zölddel, sárgával és barnával húzott füvek kidomborulnak, elhagyják a vászon síkját, ahogy a festő a masszív olajfestéket nagy mennyiségben, talán egyenesen a tubusból adagolta. 

Márffy Ödön: Álló női akt (forrás: Kieselbach Galéria)

 

 Az Álló női akt, Márffy Ödön az 1910-es években készült festménye múzeumi rangú alkotás. A Kernstok Károly legendás nyergesújfalui kertjében álló meztelen nő teste ragyog a szikrázó napfény által generált színpompában, amelyet artisztikus foltok gazdagítanak. A látvány így szinte illuzionisztikus jelleget ölt. A képet Párizsban és Budapesten is többször kiállították, és számtalanszor reprodukálták. 

Batthyány Gyula: Zsoké-klub (forrás: Kieselbach Galéria)

Gróf Széchenyi László tulajdonát képezte egykor gróf Batthyány Gyula Zsoké-klub című festménye, az egyik legizgalmasabb tétel, amely több évtizeden keresztül a newporti Vanderbilt-házban függött. 1827-ben Széchenyi István alapította a Magyar Lovaregyletet, vagyis a Zsoké-klubot, amely a magyar arisztokrácia legexkluzívabb szervezete és találkozóhelye volt. Ezt örökíti meg gróf Batthyány Gyula reprezentatív festménye.

Munkácsy Mihály tájképe (forrás: Kieselbach Galéria)

Vaszary János A kertész című, 1893-ban festett képe, illetve az 1935 körül készült Art deco nője, valamint Korb Erzsébet és Koszta József alkotásai, valamint Mattis Teutsch János – a festő monográfiájának címlapján is látható – képe is helyet kapott az aukció legjelentősebb művei között. Mindenképp meg kell említeni Munkácsy Mihály frissen felbukkant, egykor a híres schweinfurti Georg Schäfer magángyűjteményét gazdagító tájképét is. A közönség továbbá egy egész műcsoporton keresztül nyerhet betekintést a 2019-ben elhunyt különc költőzseni, Tandori Dezső gyűjteményébe. Tandori december 8-án lett volna nyolcvanhárom éves, és egész életében gyűjtötte a tárgyi dokumentumokat és a kortárs műtárgyakat.

Borítókép: Munkácsy tájképe (Forrás: Kieselbach Galéria)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.