Oberfrank Pál, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója úgy fogalmazott: a pandémia után a legnagyobb kihívás számukra, hogy a közönséget újra bevonzzák a színházba. Egyebek mellett beszélt a Lázár Ervin-programról is, amely minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe.
Elmondta, hogy a vidéki színházakban komoly munka folyik, rangos előadásokat hoznak létre, s ennek biztosítékát a kiegyensúlyozott finanszírozási háttér adja. A taotámogatások kivezetése után kialakított új többlettámogatási rendszer stabilabb forrást biztosít a színházaknak. Hangsúlyozta, hogy az állam a helyi önkormányzatokkal megállapodott a színházak közös működtetéséről és annak feltételeiről 2024-ig, így a következő időszak tervezhetővé vált az igazgatók számára. Kiemelte, hogy az utóbbi időszakban összesen 26 százalékos bérfejlesztés történt a színházakban, és megvalósult több vidéki színház rekonstrukciója is. Felidézte, hogy a pandémia alatt zajló Köszönjük, Magyarország! program után a háború áldozatainak megsegítésére, Ukrajnából érkezett társulatok vendéglátására is kaptak támogatást.
Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója a sajtótájékoztatón egyedülállónak nevezte a magyarországi vidéki színházi struktúrát. Mint mondta, állandó társulattal rendelkező színházakról van szó, amelyek masszív alapjai a színházi életnek. Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója – aki az elmúlt időszak kiemelten fontos pillanataként beszélt a kecskeméti teátrum nemzeti színházzá minősítéséről – hangsúlyozta, hogy a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének tagjai között nagyon szoros az együttműködés, és azért dolgoznak, hogy a vidéki színházakban dolgozó tehetségeket is elismertessék.
Oberfrank Pál ezzel kapcsolatban elmondta, hogy szeretnének létrehozni egy díjat a vidéki színjátszás nagy alakjai számára, hiszen vidéken is óriási életpályák vannak, a háttérszakmákban is.
Borítókép: Oberfrank Pál (Fotó: MH/Hegedüs Róbert)
