„Barátságos beszélgetésekkel, kíváncsi sétákkal, spéci programokkal érkezik a Budapest100 május 14 és 15-én. Vendégségbe jövünk, akár a turisták. Bemutatjuk az itt élők történeteit a Bécsi kaputól a Dísz térig, a Tóth Árpád sétánytól a falak mentén kanyargó lépcsőkig, és azt is, milyen a modern élet az évszázados falak között” – írták a Budapest100 szervezői a hétvégi sétáról, s az évszázados falak kapcsán eszembe jutott: vajon mit szólna Mátyás király, ha napjainkban álruhát öltve róná a szűk utcákat, ahol meghallgatja öreg polgárok és fiatal kirándulók történetét? Mi lenne a reakciója, mikor elé tárul a mai Várnegyed látképe? Az biztos, ha a középkori király belovagolna a Bécsi kapun és a Budavári Palota felé venné az irányt, rengeteg újdonságba ütközne. Az utóbbi tíz évben komoly átalakítások zajlottak és zajlanak napjainkig is az első kerület szívében. A Szentháromság téren jelenleg még csak óriási állványzat mutatja az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium helyét, tovább haladva hasonló szerkezetet találunk a Dísz téren, az egykori Külügyminisztérium helyén, melynek külsőleg eredeti visszaállítását 2019-ben jelentették be. Az egykori Honvéd Főparancsnokságnál, a József főhercegi palotánál, valamint a Fehérvári Rondellánál szintén építkezések folynak. Tavaly nyitott meg az újjáépített Főőrség Épülete, alatta pedig a Királyi Lovarda. A nagyobb felújítások mellett kisebbek is zajlanak a környéken, tehát mindenképp elmondható, hogy a vár épül és – az eddigi eredmények alapján – szépül is.
Igazságos királyunkat természetesen további rengeteg újítás ejtené ámulatba, azonban ezen a hétvégén olyan programokon is részt vehettek a látogatók, melyek még a naponta itt sétálókra is meglepő és izgalmas hatást gyakoroltak. Ilyen volt például az a Bécsi kapu tér 8-as szám alatt található szőlőtőke, mely állítólag 1945-ben bújt ki a föld alól és azóta Budapest egyik legrégibb természetvédelmi értékévé vált. Az Izabella fajtájú szőlő egész évben megtekinthető, azonban a róla és a házról szóló történetek és anekdoták csak most voltak hallhatóak. Szintén ki kellett használni az alkalmat, ha nyitva állt a kapu az Úri utca 15. szám alatt, hiszen itt Raoul Wallenberg egykori házába léphetünk be, azok közé a falak közé, ahol a második világháború idején zsidó honfitársaink bujdostak. Az élményt teljesebbé tette a családról készült fotósorozat, amelyet a kis lépcsőházban tekinthettünk meg. Az Országház utcában hasonlóan érdekes helyszínekre bukkanhatott az ember, ha átjutott a kis lakóházak kapuján. A 16-os számot viselő házról 1390-ből vannak feljegyzések, emellett pedig itt található a vár legrégibb csemegeüzlete is. A kitartóak egész nap róhatták az utcákat, hiszen mindegyiknek megvan a maga híres lakója, vagy középkori pincéje és természetesen varázslatos kertje. Báró Hatvany Lajosnak köszönhetően a XX. század elején a művészek is sokszor meglátogatták a várnegyedet, hiszen a Tárnok utcában mecénásuk minden este várta őket. Aki napjainkba költözik a Várba, már nem ugyanazt fogja megtapasztalni, mint azok, akik hosszú évtizedek óta élnek itt – véli a nyolcvanéves helyi lakó, aki már óvodába is ide járt. És ebben igaza is van. Ugyan a híres látványosságokat bármikor megtekinthetjük, de azokat a részleteket, amelyekből a helyiek minden nap érzik, hogy a történelemben élnek, nos, azokat csak ritkán láthatjuk. Ezért kell kihasználni az ezekhez hasonló alkalmakat, és ilyenkor – ha már nem volt olyan szerencsénk, hogy ide szülessünk – meghallgatni azokat az történeteket, amelyek a várat megtöltik élettel és történelemmel.
Borítókép: titkokat rejtő házak a Várnegyedben (Forrás: Budapest 100)
