Az elnök asszony elmesélte, hogy a Szentendréről egyenesen Erdélybe vezet az útja. Meglátogatja Kolozsvárt, részt vesz egyebek mellett a tíz most felújított templom egyikének szentelésén Magyarlapádon, sétál majd a Bethlen Gábor alapította nagyenyedi kollégium udvarán, Gyulafehérváron pedig felavatja Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát, megkoszorúzza Márton Áron püspök sírját.
Hozzátette, nem csak ő tartja fontosnak, hogy végiglátogassa erdélyi emlékeinket. Harminc évvel a rendszerváltoztatást követően, egy bő évtized következetes nemzetépítő és nemzettudat-erősítő munkája után egyre többen érzik a késztetést, hogy útra keljenek, és személyesen is megtapasztalják, mit jelent, hogy a magyar nemzet határai túlnyúlnak az ország határain. Ezekben a hetekben diákok ezrei kelnek útra, hogy a Határtalanul programnak köszönhetően a határon túli közösségeinkkel találkozzanak – tette hozzá.
Ugyanakkor most azok is eljuthatnak Erdélybe, akiknek nincs lehetőségük ténylegesen bejárni a Tündérország tájait, hiszen – Novák Katalin úgy fogalmazott – a szentendrei skanzen erdélyi tájegysége olyan, mint egy csillagkapu, lehetőség arra, hogy átlépjünk tér és idő korlátain, s Erdélyben érezzük magunkat.Így aztán a most megnyíló néprajzi együttes sokkal több, mint egy hagyományos kiállítás. Ez a hely tájékozódási pont lehet minden látogató számára, mert romantizálás nélkül megmutatja, befogadhatóvá teszi kicsiknek és nagyoknak Erdély sokszínűségét és kincseit, megmutat valamit abból a titokból, ami Erdélyt olyanná tette, amilyennek szeretjük – fogalmazott.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a közelben tomboló véres háború árnyékában még fontosabb, hogy őrizzük, védjük és gazdagítsuk értékeinket, kultúránk kincseit. A hagyományos haderő fejlesztése mellett az anyanyelv, a bennünket összekötő és minket lényegileg meghatározó kulturális önazonosság erősítésére is óriási szükség van. Hiszen akkor vagyunk igazán erősek, akkor vagyunk képesek megvédeni magunkat, akkor ellenálló a nemzetünk, ha tudjuk, honnan jöttünk, kihez tartozunk. Erről szól a mai nap – emlékeztetett.
A következő évtizedek kiemelt céljának nevezte, hogy többen, jobban, szebben éljünk, ehhez pedig – mint mondta – gondozni kell mindazon értékeket, amelyek hozzájárulnak a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság fennmaradásához. Úgy fogalmazott:
Meg kell őriznünk közös örökségünket, kultúránkat, a magyar nyelvet és teljes kulturális hagyatékunkat, hiszen mindezek összessége a hazához kötés kiindulópontja.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének csütörtökön megnyílt első kiállítási egységében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A kiállítás különlegessége, hogy a skanzen a történetében most először vállalkozik annak bemutatására, hogy a XX. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.
Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének ünnepélyes megnyitóján (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
