időjárás 2°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo
Nagy Béla zalai fafaragóval beszélgettünk tevékenységéről az idei mesterségek ünnepén

A fa megmunkálásának titkai

Bényei Adrienn
2022.08.19. 09:24
A fa megmunkálásának titkai

A hajdani vásárok hangulatát idéző családi fesztivált, a 36. Mesterségek Ünnepét augusztus 19. és 21. között rendezik meg Budapesten, a Szent István-napi rendezvénysorozat részeként. A fesztivál a budai Vár polgárvárosi részén, a Táncsics utca, Szentháromság tér, Tárnok utca, Tóth Árpád sétány, Dísz tér területén kap helyet. Az ingyenesen látogatható rendezvényen közel ezer hazai és külföldi kézműves közreműködésével rendezik meg a Kárpát-medencei kézművesség legnagyobb ünnepét. Az idei mesterségek ünnepe kiemelt témája a faművességhez kapcsolódó mesterségek lesznek. Nagy Béla zalai fafaragóval beszélgettünk tevékenységéről és arról, mit ismerhetünk meg az ősi mesterség titkaiból a rendezvényen.

– A rendezvényen teljes keresztmetszetet kapunk majd arról, hogy a népi kézművességben milyen technikákkal, milyen alapanyagokkal, milyen szerszámokkal végzik a fa megmunkálásával kapcsolatos tevékenységet – tudtuk meg Nagy Bélától. Elmondta, hogy lesz többek között sírjelfaragás, teknő-, fakanál-, szék-, furulya- és kéreg­edény-készítés, kapuoszlop-faragás és zalai pásztorlegyező-faragás is a három nap alatt. 

A látogatók megcsodálhatják a különböző fafaragó díszítő technikákat, mint az ékrovásos technikát, a spanyolozást, a domború faragást és a karcolozást.


Nagy Béla fafaragó, bőrtárgykészítő, Király Zsiga-díjas népi iparművész, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület alelnöke tizenkét zalai fafaragóval együtt készül az ősi mesterség bemutatására a 36. Mesterségek Ünnepén.
Nagy Béla gyermekkori élmények hatására kezdett a tárgyalkotó népművészettel foglalkozni. Nagyapja ezermester-tudományát szívesen figyelte, így természetessé vált számára már kisgyermekként a szerszámok használata. Az első önálló munkája egy karikás ostor elkészítése volt. Iskolái elvégzése után került Zalába, 1976-tól foglalkozik fa és bőr megmunkálásával. Ez sokáig csak hobbiként volt jelen életében, hiszen hivatása nem tette lehetővé, hogy rendszeresen foglalkozhasson e mesterségekkel. 1989-től vált szorosabbá kapcsolata a népművészeti alkotómunkával, miután belépett a Zala Megyei Népművészeti Egyesületbe. Ekkortól zsűrizteti is munkáit. 1993–1995 között elvégezte a népijátszóház-vezetői, bőrműves- és fás szakoktatói képzéseket. 1996-ban megkapta a népi iparművész címet. 2000-től az egyesület alelnöke.

A fafaragáson belül számomra a legkedvesebb terület a pásztorfaragás, illetve a fa vájással történő megmunkálása: a teknővájás, rönkbútor készítése

 – mondta Nagy Béla. – Egy idős teknővájó cigány volt a mesterem. Bőrművesként is a pásztorhagyományokat követem legszívesebben, ehhez az alapanyag előállítását is magam végzem – mondta.
Nagy Béla sokoldalú alkotó. Ha csak a fából készült munkáit nézzük, a díszesen faragott használati eszközöktől a robusztus rönkbútorig, a szalukapával vájt edényekig terjedő a kínálat, s ehhez jön még a csont és szaru megmunkálása, melyben szintén kiváló teljesítményt nyújt. Mindezekhez párosul egy másik alapanyag, a bőr feldolgozása. Bőrből készült tárgyai is rendkívül precízen elkészített és ízlésesen megoldott darabok. Nemcsak a bőrből készült tárgyak készítését érti, hanem a bőr kikészítésének is kiváló mestere. Fontosnak tartja az utánpótlás nevelését, a Gébárti Kézművesek Házában 2006-tól gyermek és felnőtt fafaragó és bőrös szakkört is vezet. Rendszeresen láthatók munkái kiállításokon. 

Részt vett több közösségi munka elkészítésében, így a honfoglalás kori jurta, a gébárti kovácsműhely és több köztéri munka tervezésében, kivitelezésében. Szakmai vezetője volt egy több éve tartó programsorozatnak, amelynek során a Kárpát-medencei Tradicionális fa sírjelek emlékparkot hozták létre. Komoly tervezőmunka, a közösségi tudás mozgósítása előzte meg azt az alkotási folyamatot, aminek az eredményeként százhat fa fejfa reprezentálja őseink temetői kultúráját. A sírjelek többsége protestáns fejfa és néhány katolikus kereszt. Két emlékoszlop is készült: egy a reformáció 500. évfordulójára, egy az 1956-os forradalom tiszteletére, valamint egy göcseji harangláb, mely Zala megye jellegzetes népi építészeti darabja.


Nagy Béla fafaragó érdemei elismeréseként a Magyar Népművészet Mestere díjat kapja meg augusztus 19-én a Pesti Vigadóban.

Borítókép: . Egy idős teknővájó cigány volt a mesterem, mondta Nagy Béla (Fotó: Papp Kornél)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.