Miután Székelyudvarhelyen a zene évének nyilvánították az ideit, a város valamennyi kulturális intézménye ennek a közösen megfogalmazott témaválasztásnak igyekszik alárendelni programjait. A Haáz Rezső Múzeumnak az idén 150 éves Népművészeti Múzeummal kialakított kapcsolata. Egyidős a Nemzeti Múzeum etnográfiai tárával. Most, erre az történelmi együttműködésére alapozva hozta létre a zenei tematikához illeszkedő rendezvényét. Miután a budapesti intézménynek szerteágazó földrajzi környezetből származó, mintegy háromezer darabos hangszergyűjteménye van, a székelyföldiek ebből igyekeztek kuriózumokat kiemelni. A megkeresés a költözés okozta nehézségek ellenére is pozitív fogadtatásra talált a Néprajzi Múzeum részéről, így megszületett az udvarhelyi múzeumnak otthonul szolgáló Haberstumpf-villa adottságait és korlátait is figyelembe vevő 130 darabos kiállítás.
A válogatás révén olyan anyagot lehet bemutatni, amely aránylag ritkán kerül elő a raktárakból, legutóbb 2006-ban állítottak össze hasonló tematikájú tárlatot a Népművészeti Múzeumban.
Az azonos típusú, a hang forrása alapján csoportosított hangszerek kiállítása bizonyos mértékig interaktívnak is tekinthető. Egy nyitott tárolóban néhány demonstrációs hangszert is elhelyeztek a szervezők, a lehetőséggel élnek is látogatók, előszeretettel dobolnak, zörögnek, kopácsolnak.
– Ennél azért jóval többet igyekszünk nyújtani – hangoztatta Miklós Zoltán múzeumigazgató. – Folyamatban vannak azok az informatikai fejlesztések, amelyek révén rövidesen a kiállított hangszerek hangja is meghallgatható lesz.
Pálóczy Krisztina, a kiállítás kurátora a július 28-i megnyitón egyebek mellett arról is beszélt, hogy a székelyföldi Csíkrákos szülöttje, a nemrég elhunyt Sárosi Bálint népzenekutató volt az, aki a Népművészeti Múzeum hangszergyűjteményét a legteljesebb mértékben feldolgozta. Az ő egyik kivételes etióp gyűjtésének anyagát is látni a tárlaton.
A kiállítás nevében szereplő didzseridu az egyik kedvenc hangszerünk, és a 2006-os kiállításunk alkalmával kiderült, éppen az nincs a gyűjteményünkben. Szerencsére azóta kaptunk egy nagyon értékes ausztrál gyűjteményt, benne egy didzseriduval, ami egy nagyon egyszerű csőhangszer. Egyszóval most Udvarhelyen ez is megtekinthető
– tájékoztatott Pálóczy Krisztina.
A székelyföldi múzeumok közötti együttműködési gyakorlat jegyében jó esély van arra, hogy a kiállítás további városokban is látható legyen, minden a közönség visszajelzésein, illetve a budapesti intézmény további hajlandóságán múlik, mondta az igazgató.
Az azonban bizonyos, hogy 2022 végéig Székelyudvarhelyen látogatható lesz a menet közben egyre több digitális elemmel gazdagodó kiállítás. Az egyik leglátványosabb székelyudvarhelyi középületnek számító, több mint 110 éve épült Haberstumpf-villában működő intézmény további rangos kiállításokra is készül. A Nemzeti Múzeum Pálosok című rendtörténeti kiállítását várják ide, a Hagyományok Házával partnerségben pedig néprajzi gyűjtemény kínálja majd magát. Miklós Zoltán igazgató azonban elsősorban a Magyar géniusz elnevezésű program részeként megvalósítandó Bolyai, Erdély géniusza című „nagyon high-tech” kiállítás tervéről beszél fokozott izgalommal. A tárlat megnyitóját a jövő évi Bolyai UNESCO-év apropójából 2023. november 4-re, a nem euklideszi geometria születésnapjának tekintett levél megírása 200. évfordulójára tervezik, amelyben Temesvárról apjának így üzent: ,,A semmiből egy új, más világot teremtettem.”
Borítókép: minihangverseny a megnyitó alkalmából (Fotó: Facebook/Haáz Rezső Múzeum)
