Homonnay Zsolt szerint nagyon izgalmas, euforikus a reformkortól a szabadságharcokig terjedő időszak, hiszen onnantól kezdve egy eufória és mámor lengi be a történelmi eseményeket.
Minden szabadságharc, minden törekvés a mai korban is megmutatja, hogy mindig megmaradtak a magyar huszárvirtusból eredő erények. Ennek a hangulatára és hitére hangszereljük az előadást.
– tette hozzá.
A rendező emlékeztetett, hogy milyen fontos női sorsok vannak a darabban: Lebstück Mária egy férfiak által irányított társadalomban „férfiként” próbálja a céljait elérni, Antónia az egész életét egyedül tartja a kezében, Panni számára pedig az előnyös házasság az egyetlen megoldás arra, hogy élete végéig ne legyen bécsi cselédlány.

Homonnay Zsolt koncepciójában kiemelt szerepet kap a cigányprímás, Kiss-Balbinat Ádám alakításában, az a történelmi időn és téren kívül álló misztikus karakter, aki a mai kor emberének szemével látja majd a történetet:
Kiss-Balbinat Ádámmal – akivel már a Huszka gálában, valamint a Te rongyos élet című gálában is dolgoztunk – a Mária főhadnagy kapcsán sokat beszélgettünk arról, hogyan tudnánk megtalálni a kapcsolatot a mai kor és az adott kor között. A cigányzenészek mindenhol ott voltak a világban a nagy személyiségek mellett Napóleontól Edward királyon át, nagyon gazdagok voltak, de nem dolgoztak a földeken. Zenéltek, hangszereket készítettek, összegyűjtötték a különböző zenei kultúrákat, saját zenei hagyományukat vitték tovább, egyfajta misztikusság is övezte őket. A darabbeli Draskóczy Ádámnak is volt cigányprímása.
Az olvasópróbán Pfeiffer Gyula fő-zeneigazgató arról beszélt, hogy a Mária főhadnagy zenéjében is az 1942-es ősbemutató eredeti zenei anyagát használja.
Felidézte, hogy milyen nagy sikere volt az erdélyi Összefogás turnékon a Jurátus indulónak és a darabbeli táncos-komikus páros nótái (A Bugaci határon és az Én teve…) is rendkívül népszerűek.
Túri Erzsébet díszlettervező hangsúlyozta, hogy hagyományosan három képben játszódnak a nagyoperettek, Huszka operettje viszont hét képet jelenít meg. Ezért inkább modern díszletet tervezett az előadáshoz, amely megjeleníti a forradalom kitörésekor lévő kettősséget és feszültséget.
Berzsenyi Krisztina jelmeztervező elmondta, hogy a jelmezek a díszlet stílusának megfelelően a tűz és víz kettősségét idézik, hideg-meleg színek, vörösek, kékek, zöldek váltakoznak benne.
Formailag modern, letisztult megközelítést szerettünk volna, a kor ruháit újragondolva, de a korabeli stílust megőrizve.
– fogalmazott.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!