Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója jó hírrel indította a Mária főhadnagy című operett olvasópróbáját:
Magyarország kormánya a 2023-as évet hivatalosan a magyar operett évévé nyilvánította. Sajnos a szomszédban dúló háború és gazdasági nehézségek miatt a lehetőségeink korlátozottabbak, de igyekszünk megadni a módját, még ha szerényebb körülmények között is, a centenáriumi ünneplésnek.
A főigazgató elmondta, hogy az évet magyar operett hírnökével, Huszka Jenővel indítják, akiről azt írják a lexikonok, hogy megtörte a londoni és bécsi operett egyeduralmát, azzal, hogy Fedák Sárinak megkomponálta a Bob herceget. Ez volt az első olyan operett, amelyet külföldön is bemutattak, ezzel megnyitotta az utat az utána következőknek, Szirmainak, Jacobinak, Kálmánnak és a többi szerzőnek, s elindult dicsőséges világ körüli útjára a magyar operett.
Kiss-B. Atilla hozzátette:
A 2023-as év az 1848-as forradalomnak a 175. évfordulója is egyben, ez adta az apropóját annak, hogy március idusán a Mária főhadnagyot mutassuk be.
Huszka Jenő történelmi ihletésű nagyoperettjét a fordulatos sorsú asszony, Lebstück Mária igaz története ihlette, aki 1848-ban, a bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújik, és álnéven csatlakozik az egyetemi légióhoz.
Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává? Mi történik, ha ennek a fiatal lánynak kalandos életútjához csodálatos zenét, gyönyörű dalokat, fergeteges és vérpezsdítő táncokat és sok-sok humort keverünk, és ha mindezt áthatja az 1848-as forradalom mámora, hite és energiája?
Homonnay Zsolt, a darab rendezője, arról beszélt az olvasópróbán, hogy egy modern, lendületes előadást képzel el, amely az 1942-es eredeti szöveg alapján készül, amelyben még Kossuth Lajos darabbeli szövegei is elhangzanak. Ezt a változatot abban az időben nacionalistának, németellenesnek tartották, ezért nagyon sok cenzúrán esett át.
Huszka Jenő nagyoperettje nem egy szürreális mesevilágot ábrázol, hagyományos, operettekre jellemző fordulatokkal, hanem itt mindenki hús-vér karakter.
Homonnay Zsolt rámutatott:
Ami még érdekes, hogy mindig még épp előtte vagyunk a következő eseményeknek. A forradalom kitörése előtt, a hajóindulás előtt, Buda bevétele előtt… A cselekmény nagyon tempós, lendületes, mert mindig „beesik” egy következő esemény. Szóval nagyon fontos, hogy a néző átélje azt a felfokozott hangulatot, ami a kor adott pillanatát jellemezte.
A rendező arról is beszélt, hogy számára nagyon érdekes Lebstück Mária sorsa, a történet emberi oldala. Elmesélte, hogy Jókai Mór egy 1848-as megemlékezésen találkozott Máriával: azt látta, hogy a pénztárban egy öreg hölgy ül, korabeli mundérban, kitüntetésekkel és jegyet szed. Megkérdezte, hogy mit keres itt egy huszár, akin se bajusz, se szakáll nem volt, de főhadnagyi rangot viselt.
Hanem hát mindannál, amit költői fantázia kitalál, sokkal érdekesebb ennek a rendkívüli alaknak az igaz története, a melyhez a hiteles adatokat ő maga bocsátá kezemre. Ez a két év egy nő életéből sok volna egy regénynek
– írja Jókai Mór A női honvédhadnagy című írásában.
