Az operettirodalom operai igényességgel megkomponált darabja 1929 óta hódítja meg dallamaival a nagyérdeműt, a korabeli sajtó Lehár Ferenc operettjéről azt írta, „a muzsika magával ragadja a közönséget, mert aki írta, meggyőződésből, hittel írta”.
Stephen Medcalf néhány éve már rendezte A mosoly országát a bajorországi Landestheater Niederbayern színházban. A világhírű brit rendező az operettről úgy nyilatkozott:
Ez az egyik kedvenc darabom, több mint egy operett vagy opera, ez egy nagyszerű zenés színházi darab. A legtöbb operett üzenete azt sugallja, hogy a szerelem valahogy utat tör magának, de A mosoly országának éppen az az üzenete, hogy a szerelem nem biztos, hogy utat talál magának. Ez pesszimistán hangzik, de egyben jelzi is, hogy önzetlenségre, toleranciára van szükségünk, és arra, hogy kompromisszumokat tudjunk kötni azért, hogy egy kapcsolat működni tudjon.
Stephen Medcalf hozzátette: „A darabban két teljesen különböző világ jelenik meg, Bécsben a jin, Kínában a jang világa. Létezik egy nagyon nőies, sötét, érzelmes bécsi világ, és egy nagyon színes, racionális, kemény vonalú kínai világ. A fényekkel, formákkal, színekkel ezt a két különböző világot teremtjük meg a színpadon.”
