Művészettörténet másképp és mindenkinek

Szakrális és kortárs tematikákkal indul idén újra a Magyar Képzőművészeti Egyetem művészeti előadás-sorozata, mely ismeretterjesztő órákat kínál az érdeklődőknek szakrális témákban, művészettörténeti megközelítésben. A tízalkalmas tanfolyam február 15-én kezdődik. Ezt követően márciusban újabb tízrészes kurzust indít el a felsőoktatási intézmény, mely a kortárs művészet aktuális tendenciáira koncentrál.

Fotó: georges poncet

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) folytatja a pandémia ­miatt megszakadt közkedvelt művészeti előadás-sorozatát. A február 15-én induló Liturgia – Művészettörténet – Műtárgy… ami az egyháztörténetből kimaradt című kurzus az európai szakrális művészet kiemelt témaköreit mutatja be. Célcsoportja egyrészt a művészet iránt érdeklődő pedagógusok, egyházi személyek, papok, lelkészek, hittudományi felsőoktatási intézmények, valamint az egyházi iskolák jelenlegi és volt hallgatói, illetve tanárai; hitoktatók és lelkipásztori munkatársak, továbbá régészek, muzeológusok, művészek, a vizuális kultúra területén működő személyek. De a szervezők várják a téma iránt érdeklődőket is. 

Jó hír a pedagógusoknak

, hogy a tanfolyam kétkredites továbbképzésnek minősül. A szemeszter végén pedig minden résztvevő oklevelet és kreditigazolást kap. 

A sorozat összesen tíz részből áll, az órákat szerdánként 18.15–19.45 között, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tartják elismert szakemberek, többek között Boros Ildikó szobrászrestaurátor művész, Fehér Ildikó művészettörténész, Heitler András festményrestaurátor művész, Orosz Csaba képzőművész és művészetpedagógus, Salamon Gáspár művészettörténész, Sturcz János művészettörténész, Szurcsik József festő és képzőművész, Terdik Szilveszter művészettörténész és régész, valamint Tayler Patrick festőművész.
A Liturgia előadás-sorozat változatos megközelítésekben foglalkozik a szakrális művészettel, a hallgatók ízelítőt kapnak többek között a freskófestészetből, az építészettörténetből, az ikonográfiából és a liturgikus hagyományokból is. A kurzus különlegességét erősítik a műterem-látogatások, melyeken a restaurátorral való beszélgetések személyesebbé teszik a tárgyi ismereteket.

Az MKE oktatói a szakralitást fókuszba állítva, a vallás és a művészet évezredes anyagából kiemelkedő, izgalmas műalkotások elemzésein keresztül mutatják majd be a művészettörténet fejezeteit, a középkortól egészen kortárs alkotásokig. Fehér Ildikó művészettörténész, a kurzus egyik vezetője rávilágított: – A művészettörténet és a vallástörténet nem teljesen elválasztható fogalmak. Határterületeik mentén az európai kultúra legjelentősebb emlékei sorakoznak fel. A tanárok továbbá fontosnak tartják az egyházi korábbi liturgiai hagyományokhoz köthető tárgyak kiemelését és bemutatását, amelyek a XXI. században esetleg ritkábban fordulnak elő, mégis liturgiatörténeti vagy művészettörténeti értékkel bírhatnak. A félév során fókuszba kerül a keresztény ikonográfia is. Hiszen a kurzus egyik célja, hogy a hallgatók jártasságot szerezzenek az európai művészetben – például oltárképeken és freskókon – leggyakrabban megjelenített szentek, attribútumaik, legendáik felismerésében: hogyan ábrázolják a legfontosabb bib­liai szereplőket.
A március 7-től egészen május 9-ig, csütörtökönként este fél héttől nyolcig tartó ArtMa előadás-sorozat a kortárs művészetre fókuszál, s arra, mi jellemzi a hagyományos és az új médiumokat. Az MKE ArtMa sorozat vezetője, Révész Emese művészettörténész kiemelte: 

Rendkívüli élmény magukat az alkotókat meghallgatni arról, hogy ők milyen tendenciákat, műveket tartanak ma irányadónak a kortárs művészetben. Az előadásokban tükröződik a mester saját művészete, ars poe­ticája, amely egyúttal egy exkluzív összegzés is az MKE jelenkori irányáról. Amit az előadásokon hallunk és látunk, az nemcsak a jelen, hanem a jövő művészetéről is szól.

Ugyanis a kurzus különlegessége, hogy maguk az alkotók, az MKE mesterei mutatják be a kortárs művészet különféle műfajainak aktuális újdonságait. A tematikában szerepel többek között a kortárs test- és portréábrázolás, de David Hockney kapcsán a tájképfestészet mai tendenciái is.
– A XXI. században az egyetemek fontos küldetése, hogy szellemi kisugárzásuk a széles társadalomban is érezhető legyen, a felgyülemlett tudást meg kell osztanunk. A Magyar Képzőművészeti Egyetemnek kiemelten fontosak a művészeti előadás-sorozatok, hiszen az intézmény egyik célja, hogy a képzőművészet széleskörű edukációs centruma legyen, művészeti kérdésekben egy olyan megkerülhetetlen tudásbázis, ahova bárki fordulhat – hangsúlyozta Erős István, az MKE rektora.
Az MKE sorozatain a műkedvelő nagyközönség közérthető, de egyetemi szintű előadásokat hallgathat a szakma nagyjaitól, amelyek sorozatonként hatvanezer forintba kerülnek.

Borítókép: Előadásrészlet (Fotó: Georges Poncet)