– Mit gondol, miért volt szükség változtatásra Eszterházán, és miért esett épp önre a választás?
– A tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium Eszterházának új fejlesztési stratégiát szeretne kidolgozni, ezért döntött a változtatás mellett. Engem Lázár János építési és közlekedési miniszter nevezett ki határozatlan időre. Azt feltételezem, hogy az erdélyi műemlékfejlesztési tevékenységem, illetve a brit uralkodó – akkor még Károly herceg – erdélyi ingatlanainak kezelése terén elért eredményeim révén kerültem képbe, és talán a nemzetközi kapcsolatrendszerem is jó ajánlólevél volt.
A feladat, amellyel megbíztak: az Eszterházy-kastély nemzetközi színvonalú felújítása és működtetése.
Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységét ellenőrzöm ebben a folyamatban, a kormány részéről kaptam rá felhatalmazást. A portfólióban a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchényi-örökség, a csend szállodájaként is aposztrofált sopronbánfalvi Kolostor Hotel és Étterem, illetve az egyelőre zárva lévő fertőrákosi püspöki palota működtetése tartozik.
– Ilyentájt mindenben igyekszünk megtalálni az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vonzatait, emlékeit. Eszterháza és hajdani urai milyen forradalmi „örökséggel” rendelkeznek?
– Esterházy Pál Antal volt a Batthyány-kormány király személye körüli minisztere – ez akkoriban a külügyminisztert jelentette –, az Esterházy család birtokai azonban elsősorban kulturális értelemben jelentettek világszínvonalat. Az Esterházy az egyik legismertebb magyar név, a világ minden táján ismerősként, fogalomként kezelik. Szoros kapcsolatban voltak a nyugat-európai kultúrával, a fertődi kastély a világ harmadik legjelentősebb barokk történelmi épületegyüttese, amelyet hajdanán egyazon mondatban szerepeltettek Versailles-jal és Schönbrunnal. A második világháború végén a bevonuló szovjet csapatok súlyosan megrongálták a birtokot, a Belvedere tele volt szovjet jelmondatokkal. Az ötvenes évek második felében a magyar állam belefogott némi helyreállításba, betonozással stabilizálták az épület állagát, amely azonban elveszítette a korábbi évszázadok során elért kulturális szintet, és ez az állapot az utóbbi évekig alig változott.
A cél, hogy Eszterházát visszaemeljék a nemzetközi kulturális porondra
– Behozható a több mint fél évszázados lemaradás?
– A feladatom az, hogy Eszterházát visszaemeljük a nemzetközi kulturális porondra. A birtok- és épületegyüttes Magyarország nyugati kapujában áll, és rendelkezik mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek révén ténylegesen is képes betölteni a kapu szerepet.
A magyarországi kastélyok közül – sokféle szempontot figyelembe véve – ez a legértékesebb, amely megérdemli az eredeti formába való visszaállítást és fejlesztést.
Miután Magyarországon nem szolgáltatták vissza a történelmi családok birtokait, a magyar állam adósa ezeknek a családoknak, ugyanakkor e családok már csak a nevük alapján is a magyar nemzet adósai. E logika mentén szeretném, ha az Esterházy család tagjai részt vennének ebben a folyamatban: adják az arcukat, a nevüket, miközben a magyar állam fejleszti a birtokot. Ma a fertődi kastély egyik szárnyában lakik a nyolcvanhat éves Esterházy Antal herceg a feleségével, fia, Pál pedig a felügyelőbizottság tagja. Általuk szeretném „megszemélyesíteni” a kastélyt, hogy ne csak múzeumként, műtárgy kiállításként legyen látogatható, hanem a család története is jelenjen meg élő emberek révén. Arcot szeretnék kölcsönözni Eszterházán a kastély-helyreállításnak: a tervekben szereplő sokrétű fejlesztés ne csak a tízezer négyzetméter alapterületű kastélyt és a környező 170 hektáros parkot érintse.
– Milyen állapotban vette át Eszterházát?
– Szakmai értelemben korábban is rengeteg jó dolog megvalósult, az „arctalanságot” azonban nagy hiányosságnak érzem, amelynek kiküszöbölésével igen jelentős lépést tennénk előre.
Európai és hazai pénzügyi alapokból korábban is végeztek felújítási munkálatokat, ezek azonban mozaikszerűen zajlottak, külön projektek keretében, egységes koncepció nélkül.
A pálmaházból modern kiállítási tér lett, az Apolló-terem barokk arculatának visszaállítása ellen sem lehet szakmai panasz, hiányzott azonban az egységes stratégia. Ennek a stratégiának a kidolgozására kértek fel, és magam is ezt tekintem központi feladatnak. Közben idén nyáron huszonhat felújított és berendezett terem nyílik meg a nagyközönség előtt, év végéig pedig a kincstár és egy további épületszárny is látogathatóvá válik. Ezzel hatvan százalék körülire nő a felújított felületek aránya. Ugyanakkor miközben a legtöbb magyar kastélyban – bármilyen jól is sikerült a felújításuk – nincsenek személyes tárgyak, Eszterháza ma is rendelkezik saját hajdani bútorgyűjteményének jelentős részével. Ennek bizonyos hányada a kastélyban maradt, többet sikerült visszavásárolni, az Iparművészeti Múzeum őrzi az Esterházy-műgyűjtemény magyar részét.
A hercegi kincstárban a középkortól eredően egészen egyedülálló tárgyak várják a bemutatást. Nemzetközi jelentőségű tárgyakról van szó, amelyekre az egész ország büszke lehet. Mindezen értékek felmutatásával az ország új névjegykártyáját lehet megalkotni az Esterházy-kastély révén.
– Milyen szerepet szánnak például a Haydn-hagyománynak, hiszen a nagy osztrák zeneszerző közel harminc éven át az Esterházyak szolgálatában állt?
– Hitem szerint a 2021-ben létrehozott Haydneum Alapítványnak is Eszterházán a helye, ahol operaház is volt, mára azonban szinte teljesen eltűnt, csak az alapjai fellelhetők. Annak az újraépítését sem tartom elképzelhetetlennek, otthont biztosíthatna olyan fesztiváloknak, amelyek révén az Esterházy-kastély a nemzetközi zenei életben is rangot vívhat ki magának. Ugyanakkor fel kell pezsdíteni az idegenforgalmat. Mindezeket a szempontokat összehangoló stratégiát kell kidolgoznunk, hiszen a nyáron nyílik meg a kastély legértékesebb része – számítunk az érdeklődők özönére. Eddig csak százezer fő volt a látogatók éves száma, ám igazából nem is volt mit nézni, hiszen mindenütt tartott a felújítás. Mostantól lesz igazán értékes a kastély.
– Az ön személyétől várt nemzetközi kapcsolatépítés is körvonalazódik?
– A stratégia kialakításához mindenképpen nemzetközi összefogást szeretnék létrehozni, és ezen a téren már zajlanak a tárgyalások. Hiba lenne nélkülözni a nyugat-európai országokban a kastélyok hasznosítása, fenntartása terén felhalmozódott jelentős tudást, természetesen a legjobb magyar szakemberek bevonásával. Hasonló fontosságú a nemzetközi finanszírozási források azonosítása és bevonzása is, hiszen olyan léptékű fejlesztésekről lehet szó, amelyek a magyar állam háztartásának is megterhelők lennének.
Célom olyan stratégia kidolgozása, amely képes visszaadni a kastély méltóságát és nemzetközi jelentőségét.
– Rendelkezik már azokkal a szövetségesekkel, akik nélkül elképzelhetetlen hasonló ívű tervek megvalósítása?
– Nyitottan fogadtak Eszterházán, a kft. jelenlegi vezetésével jó munkakapcsolatot alakítottunk ki. Bízom benne, hogy közreműködésükkel megvalósítható a hároméves szakaszokból álló hosszú távú stratégia. A költségvetés összeállítása is a stratégiai terv része, amelyet azonban megvalósíthatósági, majd a fenntarthatósági tanulmány előz meg. Előbbit még idén szeretném előterjeszteni. Előtte azonban lesz még egy ünnepi pillanat az életünkben: gróf Széchenyi István szeptember 21-i születésnapján adnánk át a nagyközönségnek a felújított Széchenyi-kastélyt Nagycenken.
