Eszterháza, a művelődéstörténet évszázados központja

Miklós herceg személye meghatározó volt a nemesi, köznemesi származású fiatalok képzésében.

Esterházy Fényes Miklós szobra Eszterházán Fotó: eszterhaza.hu

Kétszázhatvanegy évvel ezelőtt, 1760. március 1-jén gróf Pálffy Miklós kancellár köriratokat küldött a vármegyéknek, kérve a Magyar Királyi Nemesi Testőrség felállításához szükséges összegek felajánlását. A Mária Terézia alapította testületben Esterházy „Fényes” Miklós meghatározó szerepet töltött be. A herceg 1764-től tagja, 1773–1787 között pedig kapitánya volt a leginkább oktatási, reprezentációs és diplomáciai célokat ellátó testőrségnek. A testület soraiból olyan gondolkodók kerültek ki, mint Orczy Lőrinc, Kisfaludy Sándor, valamint Bessenyei György. Utóbbi írói fellépéséhez kötődik a magyar felvilágosodás kezdete.

Eszterháza első fénykorában a művelődéstörténet országos jelentőségű központja lett. A kastélyt nyugat felől örökítette meg 1784-ben a Pozsonyban kiadott Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterház című kalauz felvétele.

A kastély első fénykorában
Horváth György felvétele. Forrás: Esterházy-kastély. Gy/1020

A kép jobb oldalán az urasági szállások épülete látható, a kert felől ehhez épült hozzá a kávéház. Egy szintén 1784-ben készült felvételen az Esterházy-kastély díszudvarát láthatjuk a főbejárat felől, míg Esterházy „Fényes” Miklós alakját egy szobor őrzi Eszterházán. A herceg a Magyar Királyi Nemesi Testőrség parancsnokaként, Mária Terézia rendelete alapján százhúsz fős kiképző intézményt működtetett. Ez öt évfolyamot foglalt magában, évfolyamonként huszonnégy fővel. Miklós herceg személye meghatározó volt a nemesi, köznemesi származású fiatalok képzésében, műveltségük emelésében. Általa kiváló mesterektől tanulhattak a vármegyékből delegált ifjak: a zenét Joseph Haydn osztrák zeneszerző, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, az építészetet Hefele Menyhért osztrák építész, az irodalmat pedig Bessenyei György, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyéniségének irányításával ismerték meg.

A kastély díszudvara 1784-ben
Fotó: Esterházy-kastély Gy/1020.

A fiatalok az európai műveltség és kultúrtörténet magas szintű megértése mellett katonai ismereteket is elsajátítottak, olasz, francia, német és latin nyelven tanultak, illetve többször részt vettek zenei eseményeken és udvari ünnepeken. A vármegyéikbe hazatérő ifjak magukkal vitték birtokukra az európai kultúra ismeretét, így épült be Eszterháza hatása a magyar kultúrtörténetbe. A Magyar Királyi Nemesi Testőrség soraiból a felvilágosodás szellemének magyar kiválóságai kerültek ki, köztük Orczy Lőrinc, Barcsay Ádám, Báróczy Sándor, valamint Bessenyei György, aki „Eszter-házi vígasságok” című versében örökítette meg „Fényes” Miklós csodavilágát is.

Esterházy „Fényes” Miklós szobra Eszterházán
Fotó: eszterhaza.hu

A fertődi Esterházy-kastély honlapján és Facebook-oldalán további érdekes online tartalmakkal várják az érdeklődőket.