A közös munkában az AAI mellett a BTK több egysége, így a Szociológiai Tanszék és a Nemzetközi Migrációkutatási Központ is részt vállal. A több évre tervezett együttműködés résztvevői kanadai egyetemekkel és montreali magyar szervezetekkel közösen szeretnének olyan eredményeket felmutatni, amelyek a tudományos világ mellett közérdeklődésre is számot tartanak.
Venkovits Balázs, a DE BTK AAI igazgatója december 9. és 17. között a főkonzulátus meghívására látogatott Montrealba, ahol egyeztetéseket folytatott az együttműködés távlati lehetőségeiről, találkozott több montreali magyar szervezet képviselőjével és előadást is tartott a tervezett közös munka részleteiről a konzulátus által szervezett Tudósklub eseményén.
Az együttműködés középpontjában a montreali magyarság emlékeinek megőrzése áll
A kanadai népszámlálási adatok szerint 27 ezerre tehető a Montrealban és környékén élő, magukat magyarnak vagy részben magyarnak vallók száma. Ez a jelentős diaszpóra az 1920-as évektől több hullámban vándorolt francia Kanadába, amelyek között kiemelkedő volt az 1956-ot követően érkezők nagy csoportja.
A mai napig számos társadalmi szervezet őrködik a nyelv és a kulturális örökség fenntartásán. Ezen szervezetek és eseményeik múltját, jelenét, a montreali magyarság főbb kulturális színtereit vizsgálja és mutatja be a most induló projekt.
A XX. században több közösségépítő kezdeményezés is sikeres hagyománnyá nőtte ki magát, ilyen a több mint ötven évig működő Szent István-bál, amelyet 1959-től évről évre szerveztek széles körű összefogással a Montrealban élő magyar csoportok.
Ez egy olyan társasági esemény volt, amely a kanadai és québeci elitet szólította meg, és célja a frissen érkező magyarok társadalmi integrációjának segítése volt. A több esetben ezer fő feletti részvétellel megtartott bálokon a szövetségi miniszterelnök (így a jelenleg hivatalban lévő Justin Trudeau édesapja, Pierre Eliot Trudeau), miniszterek, tartományi kormánytagok, jeles politikusok, közéleti személyiségek is megjelentek, a szervezést pedig jelentős vállalkozók szponzorálták
– mondta Pritz Helga. A főkonzul hozzátette: a magyar bálról szóló tudósítások kiemelt helyen szerepeltek a sajtóban, a magyar gasztronómia, zene pedig ismertté vált Montrealban, és mindez addig zárt ajtókat nyitott meg a fiatal, tehetséges magyar munkavállalók előtt.
Ilyen és az ehhez hasonló kezdeményezések, emlékek kutatásába kezd most a Debreceni Egyetem a főkonzulátus támogatásával. Az írott és képi anyag feldolgozásán, archiválásán túl a visszaemlékezések rögzítése, elérhetővé tétele és tananyagba integrálása is fontos célja a közös munkának.
Ez a munka kiemelten fontos számunkra és jól illeszkedik kutatási, oktatási portfóliónkba is. Külön öröm, hogy ilyen jellegű együttműködés részeként valósulhat meg, ráadásul több egység részvételével, interdiszciplináris keretek között. A mostani megbeszélések alapján az interjúk elkészítésében a Debreceni Egyetem kutatói támaszkodhatnak a Concordia Egyetem Oral History központjának munkatársainak segítségére, eszközeire és tapasztalataira is, és reméljük, az egyetemközi aspektus a későbbiekben tovább is bővülhet
– mondta Venkovits Balázs.
A projekt januárban az eddig gyűjtött anyag digitalizálásával és a további kutatómunka előkészítésével folytatódik.
