Magyar fotókiállítás nyílt Rómában

December 10-én a római Szent Franciska-bazilikában ünnepélyesen megnyitották a Via Lucis fotókiállítást, amelyik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében érkezett az Örök Városba. A rendezvényről Szász Jenő miniszteri biztost kérdeztük.

– Miért Rómára esett a választás?

– Köztudott, hogy minden út Rómába vezet, mint ahogy az is, hogy nem ókori, hanem keresztény ihletésű mondásról van szó. A Rómába vezető utak nem egy adott földrajzi pontba navigáló, fizikailag értelmezhető hálózatot, hanem a hitet és az Urat keresők megérkezését jelentik. Ezért választottuk Rómát, és az ott szerzett pár napos tapasztalat is azt mutatja, hogy kitűnő választásnak bizonyult.

– Mit érdemes tudni a Via Lucis fotókiállításról?

– A fotókiállítás a magyarországi Péliföldszentkereszten Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból felállított, a Fény Útját ábrázoló szoborcsoportról készült. A kiállított, életnagyságú fotókat maga a művész készítette. A tizennégy alkotás azt a mély teológiai üzenetet közvetíti, hogy a Via Crucis a Via Lucisban – a Feltámadásban – leli meg valódi jelentését: ahogy a fény ad értelmet a sötétségnek, úgy az Örömút ad értelmet a Keresztútnak is.

A kiállítás plakátjai a Forum Romanum közelében. Fotó: Várhelyi Klára

– Milyen üzenetet szeretne eljuttatni a kiállítás az Örök Városba érkező zarándokok, turisták és a helyiek számára?

– A Nemzetstratégiai Kutatóintézet – Magyarország kormányának intézményeként – azért tartotta fontosnak a kiállítás bemutatását a keresztény világ központjában, hogy az adventi időszakban is eljuttassa üzenetünket a nagyvilág felé: Magyarország a béke, a hit, a szeretet és a remény pártján áll. A mai felfordult világban, amikor a szomszédunkban, vagy a Közel-Keleten háború dúl, akkor nincs alternatívája a békének. A szeretetnek és az egymásra figyelésnek sincs alternatívája. Magyarország ebben az ellenségeskedő világban a béke szavát képviseli. Itt nemcsak azokra a háborúkra gondolok, amiket konkrétan fegyverekkel vívnak, hanem azokra a nagyon erős szembenállásokra is, amit Európában tapasztalunk manapság. Egy ilyen nehéz és összetett történelmi pillanatban jó, ha van egy ország, és ez Magyarország, amelyik a béke szavát fogalmazza meg és következetesen képviseli mindazt, ami igaz emberi érték.

– Hogyan közvetíti ezt az üzenetet a Via Lucis kiállítás?

– Ahhoz, hogy megtaláljuk a fényt, át kell jutnunk a sötétségen és ahhoz, hogy elérjünk az Örömúthoz, végig kell járnunk a Keresztutat is. A Via Lucis nem teljes a Via Crucis nélkül, és ugyanúgy a Via Crucis sem teljes a Via Lucis nélkül. A Keresztút Örömút nélkül nem lenne más, mint egy, a kivégzőosztag és a kivégzés helye felé vezető kínkeserves és reménytelen út. A feltámadás hitére épül az egész kereszténység, a feltámadás hite és reménye ad értelmet a mi életünknek is.  A Via Lucis más fénybe helyezi a Via Crucist, és ezt a fényt látjuk viszont Párkányi Raab Péter kiállító művész szobrain és fotóin is.

A kiállítás megnyitója a Szent Franciska-bazilikában. Fotó: Várhelyi Klára

– Van arra lehetőség, hogy ez az üzenet sokakhoz eljusson?

– A Forum Romanumon elhelyezkedő Szent Franciska-bazilika a garancia arra, hogy sokan megtekintik. Ez a római bazilika július óta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek római címtemploma. Végtelenül hálásak vagyunk a bíboros atyának, amiért támogatta, hogy az ő címtemplomában kerüljön bemutatásra a kiállítás. Köszönettel tartozunk ugyanakkor Dom Benedetto Toglia olivetánus bencés szerzetes atyának is, a Szent Franciska bazilika rektoránk, amiért szeretettel befogadott bennünket. Természetesen hálás vagyok a római és szentszéki nagykövetségeinknek is, akik mellettünk álltak és segítettek, hogy zökkenőmentes legyen a kiállítás lebonyolítása.

Szász Jenő a kiállítás megnyitóján. Fotó: Várhelyi Klára

– Hogyan zajlott a kiállítás megnyitóünnepége?

– Gyönyörű szép ünnepi szentmise keretében nyitottuk meg a kiállítást, melyet főtisztelendő Varga Lajos váci segédpüspök atya, mint főcelebráns mutatott be. A szertartáson koncelebrált Dom Benedetto Toglia, a bazilika rektora, László Attila, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa, Németh Norbert, a római Pápai Magyar Intézet rektora és a Rómában élő magyar atyák. Lélekemelő volt látni az atyák seregét. Hálás vagyok, amiért olyan sokan részt vettek és jelenlétükkel megtisztelték az eseményt. Köszönettel tartozunk a szentmise zenei kíséretét végző Magyar Örökség-díjas Angelica Leánykar tagjainak, Gráf Zsuzsanna karnagynak, valamint az orgona kíséretért Lakner-Bognár Andrásnak, a szombathelyi székesegyház orgonaművészének is.

– December 13-án lehetőségük volt arra, hogy Ön és felesége találkozzon Ferenc pápával és személyesen is köszöntsék őt. Milyen hangulatban zajlott a találkozó?

– Természetesen mindig óriási megtiszteltetés és élmény a Szentatyával találkozni. Az ember azt gondolja, hogy az első alkalom jelenti a legerőteljesebb benyomást, de kiderül, hogy ez nem így van. Ahányszor megadatik ez a nagy lehetőség és ajándék, annyiszor éri más és más hatás az embert. Jó érzés volt ezelőtt néhány évvel a húsvéti ünnepkörben találkozni a szentatyával egy pápai audiencián a Szent Péter téren. Akkor megköszöntük Ferenc pápának a csíksomlyói látogatását, boldogok voltunk, hiszen ő volt az a pápa, aki ellátogatott hozzánk. Ezért a szép gesztusáért mindig is hálával tartozunk mi, magyarok és székelyek. Óriási dolog, hogy ezt követően még két alkalommal ellátogatott Magyarországra. Ez is azt mutatja, hogy mit jelent a Szentatya számára az a közgondolkodás és politikai értékrend, amit ma Magyarország képvisel a Vatikán szemében. Most ismét alkalmunk volt köszönetet mondani Őszentségének, amiért Budapesten is vendégül láthattuk őt.

A pápa fogadja a kiállítás szervezőit. Fotó: Vatican Media

– Milyen ajándékot vittek Őszentségének?

– Mind a két magyarországi pápalátogatás alkalmával egy-egy középkori magyar breviárium hasonmás kiadásával tisztelegtünk. Mindkettő Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost emlékét őrzi. Valószínűsíthető, hogy ő volt Mátyás király gyóntató papja, mert nagyon közeli viszonyban volt a királlyal. Ennek köszönhető, hogy a Mátyás király műhelyében készült könyvsorozatok között helyet kapott az a négy imakönyv is, amelyek Kálmáncsehi Domonkos nevéhez fűződnek. A négy fennmaradt breviárium közül az elsőt a Szentagya első látogatása alkalmával Budapesten, a második imakönyvet pedig most az audiencia alkalmával adhattam át. Boldog lehet az a nemzet, amelynek olyan barátja van, mint a Szentatya. És csak remélni tudom, hogy a tervbe vett további két imakönyv hasonmás kiadását is átadhatjuk majd Őszentségének. És miért ne újabb magyarországi látogatásának alkalmával?

Borítókép: a római Szent Franciska-bazilikában ünnepélyesen megnyitották a Via Lucis fotókiállítást