Az ünnepi eseménysorozat kiállítás-megnyitóval folytatódott, ahol a színház igazgatója kiemelte, az előtérben egy olyan tárlatot láthatnak a nézők, amely egy időkapuként is működik. A temesvári színház hőskorától fogva a napjainkig láthatók fotók és áttekintő írások egyaránt.
A színház szerelem mindenki részéről. Az alkotók és a nézők között különleges kapcsolat jön létre, ami ennyi időn keresztül sem kopott meg
– fogalmazta meg Balázs Attila, aki a további közreműködők mellett Száva Enikőnek, a tárlat kurátorának is megköszönte munkáját. Az igazgató a közönséget arra kérte, hogy a szemlélődés során a nosztalgia mellett a tekintetekből kiolvasható egyedi történeteket is keressék.
– A színház, a társulat és a nézők emlékezetébe is bevésődtek azok a sikerek és kudarcok, amik az elmúlt évtizedeket jellemzik. A kulisszák mögött legalább annyi csodás pillanat jött létre, mint a díszletekben. A kiállított képekben az egykori és mostani színészek tekintetében vizsgálhatják az igazgató által említett szerelem fényét.
Fontos megemlíteni, hogy a Csiky Gergely Színháznak kutatható archívuma van, ami Pataki Annamária kolléganőnk munkáját dicsérik
– emelte ki beszédében Száva Enikő.
– Kutatásom során nagy örömmel olvastam azokat a cikkeket, amelyek nem csak a helyi sajtóorgánumokból álltak össze, mivel több előadásunk híre is eljutott Budapestre is. „A temesvári csodaként” emlékeztek meg például a Lorenzaccio című előadásunkról – összegezte az elmúlt évek munkáját Pataki Annamária, a színház archívumának felelőse.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!