Tőkés László volt királyhágómelléki református püspök, egykori temesvári lelkész igehirdetésében úgy fogalmazott: a templom „hitünk és megmaradásunk jelképe”, és méltó emlékjel is megálmodója születésének 88. évfordulóján. Makovecz Imrét bölcs építőmesternek nevezte, aki „organikus művészetével, szakrális építészetével közel hozta az eget a földhöz”, az általa tervezett templomok fő rendeltetése, hogy kapcsolatot teremtsenek Isten és ember között.
Gazda István, a temesvári gyülekezet lelkésze elmondta: a hatalmas mű, mely önmagában egy csoda, kilencven százalékban elkészült. Felidézte, hogy maga Makovecz Imre is „bolondoknak” nevezte őket, amikor megfelelő anyagi háttér nélkül nekivágtak az építkezésnek.
Akik annak idején lesajnáltak bennünket, megszégyenülve látják be: mégiscsak felépült az Új Ezredév Református Központ
– húzta alá.
Mint mondta, a tervezőt ábrázoló dombormű-emléktábla magyarságára, kötelezettségeire emlékezteti a gyülekezetet, hogy Makovecz Imréhez hasonlóan bölcs életet kell élni. „Mi pedig emléke előtt meghajolva teszünk ígéretet, hogy a munkát befejezzük” – mondta a lelkész.
Az Új Ezredév Református Központ felépültét Tőkés László egykori temesvári lelkész kezdeményezte,
akinek kommunista hatóságokkal szembeni ellenállása 1989 decemberében Temesváron szolidaritási hullámot, népfelkelést idézett elő, és egy hét alatt a Ceausescu-diktatúra bukásához vezetett.
A három kupolából, két toronyból és két épületszárnyból álló komplexum több uniós pályázat és a magyar állam támogatásával épült fel. Az épületegyüttesben a templom mellett közösségi tereket, kiállítótereket, kamarakoncertek megtartására alkalmas termet alakítottak ki. Az épülő kupolába konferenciatermet, könyvtárat, alagsorába magyar vendéglőt terveztek.
A vasárnapi emléktábla-avatón Makovecz Imre családjának üzenetét is felolvasták, majd a klubteremben Vetró András Forma és alak című kiállítását nyitották meg.
Bortókép: A Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ Temesváron (fotó: Rosta Tibor)
