Jankovics Marcell bebizonyította: megfér egymás mellett a magyarságtudat és az egyetemes látásmód

Méltó időzítéssel, a magyar kultúra napján, Nemzetismeret és kultúra címmel bemutatták a 2022-es, Jankovics Marcellről szóló emlékkonferencia alapján íródott könyvet. A kötetben az alkotóhoz közeli barátok, munkatársak visszaemlékezéseit olvashatjuk.

Fotó: Havran Zoltán

A Magyar Művelődési Társaság huszonöt éve alakult, melynek másfél évtizedig volt Jankovics Marcell, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező, művelődéstörténész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai tagja az elnöke. Az MMA alelnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként is ismert művész születésének napján (október 21.) 2022-ben Nemzetismeret és kultúra címmel emlékkonferenciát rendeztek az MMA Andrássy úti irodaházában. Az MMA, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Alapítvány támogatásával megjelent, azonos című kötet az ekkor elhangzott változatos és tartalmas előadások teljes szövegét tartalmazza.

Kovács István, Szörényi László és Földiák András a könyvbemutatón. Fotó: Havran Zoltán

Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, író, az MMA rendes tagja a könyvbemutatón megjegyezte: Jankovics Marcellel a Pannónia Filmstúdióban ismerkedett meg, ahol sorozatdramaturgként tevékenykedett. Elmondása szerint Jankovics akármilyen sokoldalú karakter is volt, nem volt mód, alkalom és idő, hogy őt mint írót méltassák. – Ha az ő művészetét általánosan akarjuk megközelíteni, akkor figyelembe kell venni azt, hogy Pannonhalmán tanult, ahol magas szellemi viták zajlottak. Ez egy olyan fészke a magyar kultúrának, ahol érdemes kikelni – fogalmazott. Szörényi szerint Jankovics alkotásának középpontjában olyan magas eszmék álltak, mint hogy értelmet adjon az egyéni életnek. Arról is szólt, hogy az európai kultúra veszélyben van, de ha meg akarjuk őrizni, olvassuk el Jankovics összes művét, nézzük a filmjeit, és gondoljunk rá szeretettel.

Kovács István költő korábban a Matolcsy György által életre hívott társaság tagjaként ismerte meg Jankovicsot. Itt olyan személyeket díjaztak, akikről a kommunista államhatalom nem vett tudomást. Kovács első emléke Jankovicsról, hogy a díjátadón parasztgatyában és matyóhímzéses ingben jelent meg. – Itt belecsöppent abba a világba, amit ő a könyveiben megrajzolt, minden valósággá vált. Példakép és ennek a világnak a képviselője volt – méltatta. Majd hozzátette, az egyik könyvéhez Jankovics írt ismertetőt, amelyet a legkiválóbb ajánlónak nevezett, mivel olyan értékeket fedezett fel a műben, amelyekről még az írónak sem volt fogalma. – Nemcsak nagy művész volt, de a spontán felkérésekhez is olyan mélységgel és felkészültséggel közelített, mintha a saját művét teremtené meg – árulta el.

Földiák András, a Magyar Művelődési Társaság elnöke szerint a rajzfilmrendezőnek az volt a legfontosabb, hogy megmutassa, a világnak van tengelye, van lényege, van szellemisége. – Az egyetemességet és az emberi gondolkodást összefogja és áthatja egy olyan erő, amit egykoron többé-kevésbé mindenki érzékelt, ma viszont rendkívül kevesen fogják fel, hogy mit értünk ezalatt vagy hogy egyáltalán elképzelhető ilyen. Jankovics Marcell a legmagasabb szinten értette és fejezte ki ezt – mondta. Hozzátette, nem túloz, ha úgy fogalmaz, hogy sok millió emberhez jutottak el a művei világszerte, ugyanis csak Az ember tragédiája című filmet összesen 48 nyelvre fordították le. A művészi alkotások mellett jelentős kultúraelméleti tanulmányokat is írt, valamint rendkívül igényes műelemzéseket is. Elárulta, hogy a könyv hátoldalán található kép nem más, mint a Felvidéki gótikus templomok I–XII. című Jankovics-kötet gerincén lévő fotó. – Nagyon kevesen vannak nemcsak Magyarországon, hanem a világon is, akik ezt az értékrendet ilyen szinten és ilyen sokoldalúan – a filmektől a tanulmánykötetekig – megelevenítették és tárgyalták. Az ő sokrétű munkássága kiválóan megmutatja az egyetemes rend – a kötetben szerepel a csillagtérkép, amelyiken kirajzolódik a csodaszarvas –, a vallási jelképek, a népművészeti alkotások rendkívül szoros összefüggéseit és azt a minőséget, amely mindezt áthatja. Ehhez vezet egy parányi lépéssel közelebb mindaz, ami az emlékkonferencián elhangzott és amit a kötet tartalmaz – zárta beszédét Földiák András.

A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a mostani nemzedék képes-e kinevelni hasonló kaliberű és eszméjű alkotókat, Kovács István úgy fogalmazott, hogy igen, van egy nagyon mélyen és felkészülten gondolkodó magyar fiatalság. Szörényi László egyetértett az előtte szólóval, ugyanis már régóta tanít a Szegedi Tudományegyetemen, ahol elmondása szerint rendszeresen találkozik olyanokkal, akik erre teszik fel életüket. Földiák András azonban másképp látta a helyzetet. Az ő értékelése szerint kulturális mélyponton vagyunk, olyan értelemben, hogy ezeknek az értékeknek és a hagyományoknak a jelenléte az életünkben elenyésző. Úgy érzi, mindig voltak hullámvölgyek, így majd biztosan lesz emelkedés is. Rubovszky Éva, Jankovics Marcell özvegye és a kötet szerkesztője elmondta, hogy az első Arany Pálmát a férje kapta, most pedig szintén egy magyar animációs film nyert Cannes-ban, Buda Flóra Anna 27 című alkotása, többek között emiatt is érzi úgy, hogy van utánpótlás.

Jankovics Marcell elsősorban a filmjeivel – János vitéz, Sysiphus, Az ember tragédiája – gyakorolt jelentős hatást, de a munkássága nem merült ki ebben. Több kiváló kötetben foglalkozott művelődéspolitikával, a magyarság értékeivel, jelképeivel, hagyományainkkal, művészettörténeti emlékeinkkel, a csillagos égbolt és a népmesék összefüggéseivel. A kultúrelmélet tudósát is tisztelhetjük a személyében – összegezték a kötetben.

Borítókép: Szörényi László a kötettel (Fotó: Havran Zoltán)