Különleges szerep jutott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején Debrecennek: idén ünnepeljük a 175. évfordulóját annak, hogy Debrecen az ország fővárosaként a szabadságharc ügyének élére állt.
Az országgyűlés 1849. április 14-én a Debreceni Református Nagytemplomban mondta ki Magyarország függetlenségét, a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását, és ekkor választották kormányzó elnökké Kossuth Lajost.
A város a „szabadság őrvárosaként”, a haza „szíve és fejeként” írta be magát a magyar történelem nagykönyvébe.
A Csokonai Nemzeti Színház igazgatója, Mátyássy Szabolcs lapunk megkeresésére arról beszélt, elsősorban azokat érinti ez a történelmi tény, akik itt éltek Debrecenben vagy éppen Szegeden, ahová menekültek az emberek a harcok elől, illetve ahol a kormányok üléseztek. – Egy debreceni embernek ez a múlt nagyon mást jelent, mint egy budapestinek, de hozzá kell tennünk, hogy Laborfalvi Róza nevével fémjelzett Nemzeti Színház társulatát is befogadta azokban a napokban a debreceni társulat. A mostani pályázat lényege, hogy szülessenek olyan pályaművek, amelyeket akár állandó játszásra repertoárokba be tudunk emelni. A legfontosabb számunkra, hogy az évforduló keretben az új magyar dráma megszületését támogatandó a Csokonai Nemzeti Színház is tevékenyen vegyen részt. Komoly zsűrit állítottunk össze, én magam személyesen is az ügy mellé álltam, hogy teret adjunk az új magyar drámának.
Ötfős zsűri értékeli a pályázatokat, amelyeket 2024. június 30-ig lehet elküldeni. Ősszel a Csokonai Nemzeti Színházban, a VII. Magdafeszt keretein belül hirdetnek eredményt.
Érdeklődésünkre az igazgató, aki az őszi évadtól vezeti társulatot elmondta, ilyen rövid idő alatt is érzékelhető a cívisség, mint sajátos debreceni identitás.
Számomra pozitív dolog, olyan, amihez nagy örömmel és szívesen igazodom.
– fogalmazott Mátyássy Szabolcs.
