Százharminc esztendeje született Zebegény krónikása, Szőnyi István + videó

Szőnyi az egyik, ha nem a legkíváncsibb, legérzékenyebb szemű magyar festő: mintha minden pillanatban arra vadászna, hogy az elé kerülő látványból mit és hogyan lehet képpé formálni. A plein air irányzat kiváló képviselője, a Dunakanyar varázsos szépségű tájainak festője 1894. január 17-én született.

Budapest, 2023. október 27. Érdeklõdõk a Szõnyi István Dunakanyar - Zebegény - otthon - család címû kiállításon a Kieselbach Galériában a megnyitó napján, 2023. október 27-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A második világháború végén, a vészkorszak idején családjával számos üldözött életét mentette meg, ezért 1986-ban posztumusz Világ Igaza kitüntetést kaptak Izrael Államtól. Budapest ostroma alatt műtermét bombatalálat érte, fia betegségben halt meg. A háború után kinevezték a Magyar Művészeti Tanács elnökévé, 1945 után két évig (meghívottként) nemzetgyűlési képviselő volt. 

1954-ben retrospektív kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban, 1957-ben a csepeli postának elkészítette a posta történetét feldolgozó szekkót. Ugyanebben az évben művészetéről, festési technikáiról Kollányi Ágoston készített dokumentumfilmet.

Utolsó éveiben akvarelleket festett, főleg vázlatok készítésekor alkalmazta a gouache-technikát, amellyel több réteg vízfestéket lehet egymásra festeni. Élete végén gyakran betegeskedett, 1958–59-ben a háború után Rómába emigrált Zsuzsa lánya és annak férje, Triznya Mátyás festőművész (korábbi tanítványa) meghívására Olaszországba utazott. Ott festett képeiből összeállított tárlatára készülve írta: „Rosszul van kitalálva az öregség. Az ember elveszti a még nem egészen kifejlett oroszlánkörmeit". Szőnyi István 1960. augusztus 30-án halt meg zebegényi otthonában.

A Szőnyi István-emlékmúzeum bejáratánál lévő dombormű Osváth Mária szobrászművész 1980-ban készült alkotása (Fotó: MTI/Lehotka László)

Művészetével a posztnagybányai stílust képviselte, olyan művészeknek volt a mestere, mint 

Bíró Antal, Böhm Lipót, Fiedler Ferenc, Hantai Simon, Keserü Ilona, Kondor Béla, Reigl Judit, Szász Endre.

 1941-ben munkássága elismeréséül átvehette a Corvin-koszorút, 1949-ben pedig a Kossuth-díjat, 1952-ben érdemes művész, 1956-ban kiváló művész lett. 2004-ben Magyar Örökség-díjjal ismerték el iskolateremtő festőművészetét. Zebegényi háza 1967 óta emlékmúzeum, amelyben nyaranta szabadiskolát és tábort tartanak, itt kapott helyet a Szőnyi Zsuzsa–Triznya Mátyás-emlékszoba is, síremléke is Zebegényben található. 2013-ban a Kieselbach Galériában nyílt meg életműtárlata, ekkor mutatták be a munkásságát összefoglaló háromkötetes monográfiát. 2014-ben a Balassi Intézet Aranykor címmel rendezett reprezentatív kiállítást születésének 120. évfordulója alkalmából. 2023-ban időszaki kiállításon mutatták be ritkán látható grafikáit a zebegényi emlékmúzeumban.

Borítókép: Érdeklődő a Szőnyi István Dunakanyar – Zebegény – otthon – család című kiállításon a Kieselbach Galériában (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)