Y generációs magyar művészek posztdigitális alkotásaiból nyílik kiállítás Berlinben

A kiállított művészek különböző stratégiákat alkalmaznak a digitális és analóg világ közötti egyensúly megteremtésére.

Forrás: MTI2024. 02. 07. 13:00
posztdigitális
Petró Zsuzska és Hamvai Kinga, a kiállítás kurátorai Forrás: MNB Arts and Culture
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Code + Canvas: Posztdigitális alkotások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) műgyűjteményéből címmel kortárs magyar művészek alkotásaiból nyílik kiállítás február 8-án Berlinben, a Collegium Hungaricumban (CHB). Az MNB Arts and Culture és a Collegium Hungaricum Berlin együttműködésével létrejött tárlat a jegybank gyűjteményének kortárs alkotásaiból mutat be válogatást Hamvai Kinga és Petró Zsuzska kurátorok koncepciója mentén, március 22-ig – közölte az MNB-Ingatlan Kft.

posztdigitális
Batykó Róbert Clickbait című, 2019-es alkotása (Fotó: MNB Arts and Culture)

Az Y generációs (az 1980 és 1994 között született) feltörekvő művészek munkáiból összeállított anyag az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb művészeti tendenciáját, a posztdigitális irányzatot állítja fókuszba. A kilenc magyar művész a posztdigitális korszak technológiai fejlődése és kihívásai mellett a kifejezési formák változatos tárházát mutatja be a kiállításon.

A Marc Prensky amerikai író nyomán digitális bennszülötteknek nevezett Y generáció tagjai beleszülettek a számítógép, majd az internet és közösségi média világába, ami szociális kapcsolataikon túl lényegi változásokat idézett elő valóságérzékelésükben is. A Code + Canvas kiállítás ennek a generációnak a valóságfelfogásába, művészeti praxisaiba nyújt betekintést, képet mutatva az elmúlt évek egyik legfontosabb művészeti irányzatáról.

A kiállított művészek különböző stratégiákat alkalmaznak a digitális és analóg világ közötti egyensúly megteremtésére. Vannak, akik részben vagy egészben digitális technológiával tervezik munkáikat, amelyeket aztán hagyományos képalkotási technikákkal kombinálnak. Mások a nyomtatási technikákat, a képek, az eredeti és a másolat reprodukálhatóságát, valamint az ember és a gép bonyolult kapcsolatát vizsgálják – olvasható a közleményben.

Mint írják, a posztdigitális vizuális kultúra markáns megjelenése (a vibráló képernyők esztétikája, tökéletes színátmenetek, glitchek) mellett, a kiállító művészek szervesen kapcsolódnak művészet- és festészettörténeti hagyományokhoz.

A közleményben kitérnek arra is, hogy a Collegium Hungaricum Berlin és a Magyar Nemzeti Bank is 2024-ben ünnepli fennállása 100. évfordulóját. „Az MNB a művészeti gyűjteményépítés kezdetétől kiemelten kezeli, hogy a nagyközönség számára is láthatóvá tegye a kollekcióban szereplő műveket, amiket mi a nemzeti örökségünk részének tekintünk, és úgy is kezelünk” – idézi a közlemény Hamvai Kingát, az MNB Arts and Culture vezetőjét, a kiállítás egyik kurátorát, aki hozzátette, hogy az idén százéves magyar jegybank büszke művészetpártolói tevékenységére, a kultúra és a gazdaság összekapcsolására.

Hamvai Kinga külön örömnek nevezte, hogy két százéves intézmény működött együtt a tárlat létrejöttében. „A CHB-ben rendezett jubileumi kiállítás tisztelgés az intézmény tartós szerepe előtt a kulturális csere és innováció katalizátoraként. A CHB száz év alatt folyamatosan úttörő művészeti és tudományos párbeszédek színtereként szolgált”  – idézi a közlemény Nagy Márta intézetvezetőt.

Borítókép: Petró Zsuzska és Hamvai Kinga, a kiállítás kurátorai (Forrás: MNB Arts and Culture)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.