Buja komédiáktól a legszívszaggatóbb drámákig – 460 éve született William Shakespeare

William Shakespeare 1564. április 23-án látta meg a napvilágot az angliai Stratford-upon-Avonban. Életéről többet tudunk, mint bármelyik másik kortársáról, személyét ugyanakkor elsősorban mégis művein keresztül érthetjük meg, melyek a mai napig érvényes, az emberi létet feszegető kérdésekkel nyűgözik le a közönséget.

2024. 04. 23. 8:00
Shakespeare
Shaespeare: Rómeó és Júlia – Baz Luhrmann 1996-os filmjében modern díszletek közé helyezte a Montague-k és Capuletek tragédiáját elmesélő szerelmes történetet, de megtartotta annak klasszikus nyelvezetét. Forrás: TMDb
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

William Shakespeare pontos születési dátuma valójában ismeretlen, de a valószínűsítések szerint 1564. április 23-án, Szent György napján látta meg a napvilágot Stratford-upon-Avonban, egy jómódú kesztyűkészítő és bőráru-kereskedő, John Shakespeare harmadik gyermekeként. Minden bizonnyal a helyi iskolában tanult latint és irodalmat, de erről szóló dokumentumok nem maradtak fenn. Shakespeare életének nagy része homályba vész, fiatalkora szinte teljesen ismeretlen az életrajzírók előtt. Az azonban bizonyos, hogy 18 évesen feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathaway-t, aki három gyermeket szült a világtörténelem legjelentősebb drámaírójának: Susannát, Hamnetet és Judithot. Hamnet ismeretlen okokból még gyerekkorában meghalt, egyes források úgy feltételezik, hogy ez inspirálta Shakespeare-t a Hamlet megírására.

William Shakespeare
Shakespeare: Hamlet Mel Gibson 1990-ben játszotta el a címszerepet Franco Zeffirelli filmjében (Forrás: TMDb)

Shakespeare Londonban

Az 1580-as évek közepén Shakespeare Londonba költözött, ahol nemcsak tehetséges előadóként, de drámaíróként is hamar komoly elismerést szerzett, majd résztulajdonos lett a Lord Chamberlain’s Men nevű színtársulatnál, amelyet a királynő halála után I. Jakab is támogatott, ezért 1603-tól The King’s Menre nevezték át.

Shakespeare olyan korai művei, mint a Tévedések vígjátéka és a Titus Andronicus a sötét humort és gyakran az erőszakos cselekményt ötvözték, míg a Rómeó és Júlia, valamint a Szentivánéji álom lírai szépségükkel és romantikájukkal hódították meg a közönséget.

Drámaírói sikerei ellenére Shakespeare a színészi tevékenységét sem adta fel, egyaránt játszott saját és mások darabjaiban is. Londonban 1599 őszén megépült a Globe színház, Shakespeare innentől kezdve a legtöbb munkáját nekik írta. 1608-ban a Kings’s Men átvette a Blackfriars nevű színházat is, ennek eredményeképpen a társulat télen hét hónapig itt lépett fel, míg nyáron a Globe-ban.

Shakespeare a következő évtizedben alkotta meg legkiemelkedőbb komédiáit (Sok hűhó semmiért, A velencei kalmár, Ahogy tetszik), történelmi drámáit (III. Richárd, II. Henrik, Julius Caesar) és tragédiáit (Hamlet, Macbeth, Lear király). 

Ezek a művek lenyűgöző jellemrajzokkal, pattanásig feszülő konfliktusokkal, időtlen témákkal és gyönyörű nyelvhasználattal bírnak, amelyek Shakespeare-t a valaha élt legnagyobb drámaírók közé emelték.

William Shakespeare
Shakespeare: III. Richard Richard Loncraine 1997-es filmje a 30-as évek alternatív fasiszta Angliájába helyezi a cselekményt. A címszerepben Sir Ian McKellen (Forrás: TMDb)

Az utolsó évek és Shakespeare öröksége

1611 körül Shakespeare visszavonult Stratfordba, ahol már korábban megvásárolta a New Place nevű kúriát és vagyonos polgárként élt. Folytatta a drámaírást, de kevesebbet dolgozott, mint korábban. 

Utolsó művei, A vihar és A téli rege bölcsebb hangvételűek, békésebb hangulatúak, a megbocsátás és az engesztelődés témáit boncolgatják.

William Shakespeare 1616. április 23-án, 52 éves korában hunyt el, valószínűleg lázas betegségben, Anglia védőszentjének, Szent Györgynek a napján. A Szentháromság-templomban helyezték örök nyugalomra Stratford-upon-Avonban.

Shakespeare öröksége felbecsülhetetlen. Művei a világirodalom kincsestárához tartoznak, és ma is a világ minden táján színpadra állítják őket. Időtállóságukat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy se szeri se száma a különböző filmes adaptációknak, és hogy a színházi és filmes világ alkotói sem tudják elkerülni, hogy ne nyúljanak vissza rendszeresen az angol fenegyerek munkásságához.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.