– Az derült ki, hogy a két dolog nem megy együtt. Túl sok időt és energiát vitt el a televíziózás az egyik oldalon, a másik oldalon pedig annyi irodalmi, alkotói terv és elképzelés halmozódott föl, annyi feladat lett a készülő Hunyadi-sorozattal kapcsolatban, hogy végül meg kellett hoznom azt a döntést. Az elmúlt fél év igazolta is elhatározásomat: négy új könyvem jelenik meg az Ünnepi könyvhétre. Sikerült magam mögött hagynom azt az érzést, hogy nem haladok azokkal a dolgokkal, amik igazán fontosak számomra.
– Mi mindenre számíthatnak az olvasók?
– Egyrészt a Hunyadi-sorozattal szeretnék haladni. Eddig 12 kötet jelent meg, és kettő még biztosan el fog készülni. Hátravan Konstantinápoly ostroma, és persze a Nándorfehérvári diadal. Az élet a legjobb dramaturg, hiszen, amit Hunyadi János lehunyja a szemét, rögtön elindul fiainak a története. Életem egyik legfontosabb szakaszának lesz mérföldköve, ha lezárul ez – az eredeti terveket messze meghaladó – regényfolyam, és kezdődik a Mátyás király-széria. A sorozatnak kialakult egy masszív olvasótábora. És ez egy erős elköteleződést jelent: várják a folytatást. Így én sem tehetem meg, hogy késlekedjek a következő kötetekkel.
– Ugyanennek a korszaknak másféle feldolgozása is olvasható Bán Mór tollából. Már belelapozhatunk A fekete sereg sorozat első kötetébe, a Kinizsi fiai címen megjelent történelmi kalandregénybe. Miben más ez a sorozat, mint a Hunyadi-saga?
– Régi tervem volt, hogy másképpen is megfogjam a Hunyadiak korát. A magyar hadtörténet telis-tele van kevéssé ismert, ám rendkívül kalandos eseményekkel. Ezeket szeretném regényes formában elmesélni. Olyan csaták, hadjáratok, kalandok tömegét ástam elő, amelyeket filmekben, sorozatokban kellett volna feldolgozni. Ráadásul az sem közismert, hogyan is működött ez a sereg, amely egyébként a korszak legkorszerűbb hadereje volt. A regények tehát a fekete sereg egy alakulatáról szólnak. Az első kötet Bécsújhely ostromát dolgozza föl. De nagyon várom az otrántói ütközet megírását is. Kevesen tudják, hogy második Mehmed, akit Hunyadi megvert Nándorfehérvárnál, úgy dönt, hogy amennyiben Magyarországon nem tud átjutni, megpróbálja megkerülni azt; partra szállt tehát Itáliában, Otrantónál, el is foglalta a várost, és arra készült, hogy tavasszal, hatalmas haderő behajózása után, megindul Róma felé. Itáliát pánik fogta el, ám Mátyás segített: Magyar Balázs vezetésével oda küldte a fekete sereget, hogy intézze el a dolgot. El is intézte. De azt is meg akarom írni, mit művelt a fekete sereg a dalmáciai Krk szigetén vagy a Fekete-tenger partján, Kilia erődjét milyen hosszú ideig tartották, vagy azt, ahogy egy különleges alakulata a seregnek elfogta és Magyarországra hozta a havasalföldi vajdát, Vlad Tepest. Persze ezek kalandos történetek lesznek, nem tudunk olyan alakulatról, amelyik az elbeszélésekben szerepel, de a harcmodor, a cselvetések, trükkök és persze az események valós hadtörténeti tényeken alapulnak. És akkor még ott van a gyermeksorozatom, a Hollófiak, és tervezek egy történelmi krimisorozatot is, a Bonfinit. Ú+Ő fog nyomozni a Mátyás király udvarában történő titokzatos gyilkossági esetek után. És nem hagytam abba az Ezer rege könyve sorozatot sem, amely a hun, belső-ázsiai hagyományokat mutatja meg a magyar olvasóknak. Ezer éveken átívelő hatalmas, epikus történetek ezek. Nagyon fontosak.
– Úgy tudom, a közeljövőben lesz egy egészen másféle könyvbemutató is.
– Igen, június elején mutatkozik be egy teljesen új és egészen más jellegű sorozat első könyve. A Kastély a gödöllői Grassalkovich-kastély történetének száz évét meséli el. A főszereplő fiatalon kerül az úri lak személyzetének tagjai közé, végigjárja a ranglétrát, és kereken százéves koráig szolgálja a kastély változó urait. 1848-ban születik és 1948-ban hal meg. És persze az ő, illetve a személyzet sorsán át látjuk a magyar történelem egyik legfordulatosabb száz esztendejét. Alulról, ahonnan a személyzet látja és felülről, ahogy a kastély urai változnak. Amikor főszereplőnk születik, éppen a szabadságharc eseményei dübörögnek az épület körül. Előbb Windischgrätz költözik be, osztrák és horvát hadak dúlják föl, majd jön a tavaszi hadjárat, s itt fogalmazza meg Kossuth a függetlenségi nyilatkozat első vázlatát, azután az orosz Paszkievics tábornok rendez be katonai kórházat a lovardában. A szabadságharc után egy belga bank lesz a tulajdonos, tőlük veszi meg a magyar állam, s ajándékozza tovább a királyi párnak a koronázás alkalmával. Sok történetet akarok elmesélni a békebeli arisztokrácia életéből. Aztán meghal Erzsébet királyné, meghal Ferenc József, átrobog a kastélyon a világháború, a személyzet menekíti a gyermek Habsburg Ottót Bécsbe, aztán a Horthy család nyári rezidenciája lesz a kastély, végül a Wehrmacht, majd a Vörös Hadsereg veszi birtokba. Rengeteg történet kavarog a kastély körül, nagyon várom, hogy megírhassam, és nagyon várom a fogadtatását. Egyrészt romantikusabb lesz, mint eddigi regényeim, de azért hamisítatlan Bán Mór történelmi regény lesz. De bízom benne, hogy sok női olvasót is meg tud majd szólítani.
– Némelyik történet kiált a megfilmesítésért. És némelyiket meg is filmesítették már. Hogy áll, mikor kerül a nézők elé a Hunyadi-regényfolyam alapján készült filmsorozat?
– Az utómunkáknál tartanak, lassan elkészülnek az epizódok. A háttérben zajlik a munka, hogy széles nemzetközi térben is lehessen értékesíteni a filmeket. Hiszen nemcsak az volt a cél, hogy a magyar közönségnek elmeséljük történelmünk egy izgalmas szeletét, de az is, hogy nemzetközi színtéren is értékesíthető kalandfilmet hozzunk létre. Nagyon várom a végeredményt, és persze tudom, hogy a közönség is várja. Értelemszerűen sok minden kimaradt, ami a regények elemi része volt. De ez más közeg, más médium, más mesemondás.
– Úgy tudom, irodalomszervezőként, irodalmi műhely vezetőjeként is számíthatnak önre a történelmi regények barátai.
– Igen. Az írás mellett a Hitel kiadó főszerkesztőjeként egy új irodalmi-kiadói portfólióépítésbe kezdtünk, és természetesen a jövőben itt jelennek meg az új köteteim is. A patinás kiadó a Hitel irodalmi folyóiratot is megjelenteti, s most olyan kezdeményezésen dolgozunk, amely a nemzeti, történelmi, de mégis piacképes irodalmat karolja föl, s teszi az olvasók elé.
– Újszerűnek tűnik az elképzelés. Hogyan fog működni?
– Az elmúlt években sok szerző fordult a történelmi regények felé. Nagyon sokáig szinte egyáltalán nem volt jelen ez az irány, ám egy bő évtizede egyre többen írnak a múltunkról, és persze egyre nagyobb lelkesedéssel fogadja a közönség a történelmi témákat. Ugyanakkor a történelmi regény óriási kutatómunkát igényel, és már csak ezért is érdemes szakmailag külön is foglalkozni a szerzőkkel. Olyan jellegű segítséget is kaphatnak majd a kiadótól, amely megkönnyíti, eldönteni, mivel lenne érdemes foglalkozni. Sok fiatal szerzőnek elképesztően jó ötletei vannak, de nem biztos, hogy egy-egy ötlet úgy, ahogy ők elgondolják, valóban piacképes. Mi már látjuk azt, hogy hogy lehet lerövidíteni a sikerhez vezető utat, hogy lehet fenntartani a szerzők önbizalmát, hogyan lehet piacképessé tenni egy-egy témát, egy-egy könyvet. Nem szeretnénk átformálni a szándékaikat, de abban szívesen segítünk, hogy tudjanak mérlegelni. És persze segítünk majd az önmenedzselés, a marketing, a közösségi média profi használata terén is. Dinamikus, sok fiatal szerzőt felkutató program lesz ez, egyfajta műhely, szellemi közösség.
Bán Mór közelmúltban megjelent, illetve hamarosan megjelenő könyvei
A fekete sereg – történelmi kalandregény Mátyás király korából.
Első kötet: Kinizsi fiai
Kalandos történelmi regénysorozatunk első kötetében Bécsújhely ostromához kalauzolja el az olvasót Bán Mór, a Hunyadi-regények népszerű szerzője. A magyar história diadalmas, mégis alig ismert fejezete tárul fel a Kinizsi fiai lapjain.
Kastély – új epikus történelmi regénysorozat
Első kötet: Kastély ajándékba (Sisi, a magyarok királynéja 1.), második kötet: Vörös vihar (prológus)
A nagyszabású, új történelmi regényeposz a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, amely egy nem mindennapi családregény is egyben. A kastély urai az évtizedek alatt jönnek-mennek, ám a személyzet ugyanaz marad.
Kastély – Vörös vihar – Gödöllő 1944-ben, amikor a szovjet hadsereg elfoglalja és kifosztja a valaha oly patinás királyi kastélyt.
Ezer rege könyve
Harmadik kötet: A sólyom és a sárkány háborúja
A magyar–hun mondavilág kincsestárából merítő sorozat új, harmadik kötete a keleti hun birodalom kétezer éve feledésbe merült történeteit dolgozza fel.
