Az üveg maga a megdermedt fény – Retrospektív kiállítás nyílt Lugossy Mária munkáiból

Lugossy Mária a kortárs magyar szobrászat és üvegszobrászat világhírű alkotója. Művei nemcsak a legrangosabb hazai, hanem a nemzetközi köz- és magángyűjteményekben is megtalálhatók, többek között a párizsi Musée du Louvre, a londoni The British Museum, a New York-i The Corning Museum of Glass, a tokiói Suntory Museum is büszkélkedhet Lugossy-alkotásokkal. Veszprémben csütörtökön Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nyitóbeszéde mellett avatták újra Lugossy Mária Tér- és időkapu című Millenniumi Emlékművét, míg a Dubniczay-palota Várgalériájában október 31-ig retrospektív kiállításon mutatják be különleges alkotói életpályáját.

Lugossy Mária üvegművész Kettős forma című munkája Forrás: Bohus-Lugossy Alapítvány

Lugossy Mária művei a világ legjelentősebb köz - és magángyűjteményeit gazdagítják világszerte: a párizsi Musée du Louvre, a Corning Museum of Glass New York, a svájci MUDAC Lausanne-ban, Kunstpalast Düsseldorf és a Glasmuseum Frauenau Németországban, a tokiói Suntory Museum, a tatebayabshi Gunma Museum, a Yokohama Museum, a Shimonoseki City Art Museum Japánban, a londoni The British Museum, valamint hazánkban többek közt a Magyar Nemzeti Galéria, a Rippl-Rónai Múzeum, a Janus Pannonius Múzeum, a Szent István Király Múzeum Székesfehérváron és Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum. 

Férjével közös alkotást sosem készítettek, alkotói szellemiségükben, az üveg szobrászatában azonban mindketten a fény, a tér, az idő és a teremtés, valójában a létezés anyagban megfoghatatlannak tűnő egységét keresték.

A kiállításon szereplő Üstökös (2009), a Szentlélek (2010) és a Háromszög feszület (2011) a legutolsó három alkotása, amelyeket már csak férje, Bohus Zoltán szobrászművész, üvegművész segítségével tudott megvalósítani.

Alkotásainak legfontosabb anyagává az üveg emelkedett, amit bronzzal, különböző fémekkel összekapcsolva alakított plasztikává.

Kisplasztikák mellett a pályakezdő periódustól kezdve előszeretettel fordult a kisszobrok és az adott kiállítási teret berendező installációk felé, majd pályázatnyertes munkáinak megvalósítása révén több köztéri, monumentális, emlékműfunkciót szolgáló alkotása is megvalósulhatott.

Az egyik legismertebb köztéri alkotása a Forradalom Lángja, melyet a Parlament előtt, közadakozásból emeltetett Mécs Imre 1996-ban, amit a Kossuth tér felújítását követően a Nagy Imre téren avattak újra. Ismert még a Holokauszt emlékmű a tatai zsinagóga kertjében, továbbá a Rheia, amelyet a művész Veszprém városának ajándékozott 2004-ben, amely a Veszprémi Sportuszoda előcsarnokában kapott méltó helyet.

A szeptember 12-én újraavatott Millenniumi Emlékmű az ország egyetlen progresszív, nonfiguratív millenniumi emlékműveként Veszprém meghatározó köztéri emlékműve lett. Magyarország ezeréves, a kereszténység kétezer éves fennállásának évfordulója alkalmából jött létre. Az emlékmű 2001 és 2023 között az Óváros téren állt. A 4,6 méter magas, több mint tíztonnás alkotást a Szabadság téren állították és avatták fel újra. Az eseményen Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, a millennium egy új fejezetet jelentett anno az emberiség történetében, viszont veszprémi szempontból a mostani, 2020-as évek is felérnek egy korszakváltással, utalva az EKF eredményeire, ami merőben átrajzolta és új szintre emelte a várost.

A Tér- és időkapu emlékmű így valóban egy kapu lett, hiszen a Szabadság téren találkozik a vár barokk stílusa Veszprém polgári klasszicista városképével. Átkelve a téren, ami a szobor köré épül, Veszprém egy másik időzónájába kerül az ember.