Bár fantasztikus motívumok korábban is megjelentek a magyar filmben, és műfajára nézve a Szíriusz is inkább romantikus kalandfilm, Hamza D. Ákos 1942-ben készült alkotását szokás az első magyar időutazásos sci-finek tekinteni, amely bemutatójának idején a Velencei Filmfesztiválon is szerepelt.
A Herczeg Ferenc 1894-ben megjelent regényén alapuló film nemcsak a műfaj hazai képviselőire hatott, de különös módon az amerikai sikerfilm, a Vissza a jövőbe egyes motívumait is megelőlegezte.
A kalandvágyó gróf, Tibor Ákos (Szilassy László) egy átmulatott éjszaka után jelentkezik Sergius professzor (Baló Elemér) hirdetésére, aki azt állítja, feltalált egy időutazásra alkalmas gépet. A professzor és a gróf visszarepül Mária Terézia idejébe, ahol Tibor beleszeret a gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába (Karády Katalin).
A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása az NFI Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg. A film fényvilágának helyreállítása Nagy András operatőr közreműködésével történt. A restaurálást és a vetítést az Európai Filmarchívumok Szövetsége (ACE) A Season of Classic Films programjában, az EU Creative Europe Media szekció támogatta.
A „klasszikus filmek évada” immár ötödik alkalommal tér vissza újonnan restaurált filmek ingyenes vetítésével a mozikba és az internetre.
Az európai összefogással megvalósuló projekt a filmarchívumok munkájára hívja fel a figyelmet, különösen a fiatal korosztály körében népszerűsíti a filmmegőrzés és a filmkultúra ügyét.
A korábbi évek során a program több mint 170 európai film restaurálását és forgalmazását támogatta. Az NFI Filmarchívum a Sugár Pál Rabmadár című némafilmjét, Gaál István Orfeusz és Eurydiké című operafilmjét, valamint Kovásznai György Habfürdő című animációs kultfilmjét újította fel és mutatta be a projekt keretében.
