A titok tanúi, amely a Kairosz Kiadónál látott ismét napvilágot, egy mélyreható, izgalmas munka, hiszen a Krisztus-ereklyékről szól, ám abból a szempontból is különösen kedves olvasmány, hogy két olyan szerző jegyzi, akik értik az ereklyék súlyát ebben a gyökerét vesztett világban, ahol a liberális kánon nap mint nap gúnyt űz a kereszténységből mind Magyarországon, mind Lengyelhonban – írja a Délmagyarország.
A titok tanúi az utóbbi évek egyik legmagasabb minőséget felmutató könyve, amely egy tudományos alapossággal megírt alkotás, de ez ne riasszon el senkit, mert Janusz Rosikon fotói minden téren segítik a befogadást.
Mint a több mint 330 oldalas, igen gazdagon illusztrált mű előszavában olvasható, a pszichénk úgy van kialakítva, hogy született gyűjtögetők vagyunk, és így igyekszünk megőrizni a számunkra fontos emberek emlékét is az utánuk maradt tárgyak megőrzésével. Jézus pedig nem mítosz volt, mint a pogány istenek fiai: ő élt, beszélt az apostolokhoz, valóban létezett. Mint a német kutató, Michael Hesemann vallja:
a Názáreti fizikai hagyatéka alátámasztotta a szavait, magában hordozott valamit megváltói erejéből, materiális bizonyíték volt. Ezek a tárgyak az események néma tanúivá váltak, amelyeknek megváltói befolyása volt a történelemre. Általuk az, amit elbeszéltek, új életre kelt, hiszen a vallás nem csupán a megismerés intellektuális folyamata, de teljes és érzéki tapasztalás is.
A Krisztus-ereklyékről szóló kötet magyar vonatkozásokat is tartalmaz
Ezen a nyomvonalon kezdődik el kötetünk a torinói lepellel, a kínszenvedés tényszerű dokumentumának a részletes bemutatásával. Tudomány és titok állandó szembenállása jelenik meg előttünk, részleteiben fellebbentve a Jézusi lepel történetét, és eddig megjelent szakirodalmát. A mintegy hatvanoldalas részben az ereklye kutatóit is megismerhetjük.
A szent keresztről is egy hosszú, fotókban bővelkedő rész szól a kötetben. Mint ismert, a szent tárgy darabjaiból, szilánkjaiból több ereklyetartó készült szerte a világban. Ezek közül kiemelkedik a a Baugé kolostorában, Franciaországban látható Anjou kettős kereszt, amely nem csak Magyarország, de Szlovákia és Litvánia nemzeti címerében is látható. Ebben az ereklyében található a krisztusi kereszt egy darabja, amelyet maga Szent Ilona hozott magával a Szentföldről – tudjuk meg a kötetből.
A világ templomaiban őrzött szent szögekkel is foglalkozik A titok tanúi, ahogy az oviedói arckendővel is, amellyel Krisztus fejét kötötték be kereszthalála után. De Grzegorz Górny és Janusz Rosikon nyomozása kiterjed az argenteuil-i palástra, a trieri köntösre, a manoppellói kendőre, a korbácsolóoszlopra, Longinus lándzsájára, a prümi sarura és természetesen a töviskoronára is, ami letehetetlen olvasmánnyá teszi A titok tanúi című kötetet.
(Górny–Rosikon: A titok tanúi – Nyomozás Krisztus ereklyéinek ügyében. 336 oldal. Kairosz, 2024. 7600 ft)
