Jézus két szent ereklyéjét is a Dunántúlon őrzik

Kevéssé ismert, hogy Jézus szenvedéstörténetének két különösen becses ereklyéjét is Magyarországon őrzik. A Szent Kereszt két apró darabja még a XVIII. század második felében, Mária Terézia királynő ajándékaként került a Győr-Sopron-Moson vármegyei Nyúl község plébániatemplomába. Krisztus halotti szemfedőjének, vagyis a keresztény hagyomány szerint Veronika kendőjének egy textilszeletét pedig 2017 szeptemberében Viliam Judak nyitrai püspök adományozta az eucharisztikus kegyhely, a Tolna vármegyei Báta Szent Vér bazilikájának.

A titokzatos bátai Szent Vér ereklye

Az ország talán egyik legkülönlegesebb kegyhelye a Tolna vármegyei Bátán található Szent Vér bazilika. A kis község monumentális bazilikája a település fölé emelkedő dombon, az egykori középkori bencés apátság helyén áll. A bencés apátságot I. (Szent) László király alapította a XI. század végén, 1093-ban, ami a XIV. század végén, illetve a XV. század elején országos hírű zarándokhellyé vált az itt történt eucharisztikus csodák miatt. 1434-ben IV. Jenő pápa külön bullában adott búcsújáró kiváltságot az apátságnak kihangsúlyozva, hogy Bátán Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő vérét tisztelik, amit az Úr napján az odaözönlő zarándokok sokaságának is felmutatnak. Az egykorú forrásokban Krisztus vérző testeként emlékeznek meg a messze földön híres bátai ereklyéről. A bátai Szent Vérhez kapcsolódó csodák bekerültek Thuróczi János fontos történelmi forrásnak tekinthető és 1488-ban nyomtatásban is kiadott krónikájába. A kolostor közelében zajlott le 1441 januárjában a híres törökverő hadvezér, Hunyadi János és a pártütő Garai László közötti összecsapás, amelyben Hunyadi súlyos vereséget mért a lázadó főúr seregére. A győztes csata emlékére Hunyadi János, majd a később királlyá koronázott fia, Hunyadi Mátyás egyaránt bőkezű adományokkal támogatták a kegyhelyet. Az 1526. augusztus 29-én lezajlott tragikus kimenetelű mohácsi csata előtt a szerencsétlen sorsú II. Lajos király és kísérete itt, a bátai kegytemplomban járultak a szentségek elé, és ugyancsak itt tartották meg a végzetes ütközet előtti utolsó országtanácsot. A kegyhelyet 1539-ben a törökök felégették; a kegytemplom és az egykor virágzó kolostor a Szent Vér ereklyével együtt teljesen megsemmisült. E tragikus esemény négyszázadik évfordulóján, 1939-ben adták át az egykori kegytemplom helyén felépített új neoromán stílusú bazilikát. 2017-ben a 2020-as eucharisztikus év előkészítésének jegyében a bátai zarándoklatot lezáró szentmisén a nyitrai püspök, Viliam Judak Veronika kendőjének egyik leválasztott darabját a bazilikának adományozta, így csaknem öt évszázad elteltével a bátai kegytemplomnak ismét van Szent Vér ereklyéje.

Krisztus halotti kendője

A bátai Szent Vér bazilikában őrzött ereklye a híres manopellói Krisztus-arc lepel egyik apró textildarabja. A Veronika kendőjeként is emlegetett titokzatos arcleplen egy szakállas férfiarc kontúrja látható, ami mindenben megegyezik a híres torinói leplen kirajzolódó arc kontúrjaival. Ez utóbbihoz hasonlóan nem festék, hanem emberi vér rajzolja ki az arc vonásait a kendőn, amit a legmodernebb természettudományos vizsgálatok szerint egy olyan nagy energiájú és ismeretlen eredetű sugárzás égetett bele a szemfedő rostjaiba, amely leginkább egy rendkívül erős neutronkisülésre emlékeztet, csakúgy, mint a torinói lepelnél. Az olaszországi Manopello kapucinus kolostorában őrzött arckendőről az is bebizonyosodott a torinói lepelhez hasonlóan, hogy a Szentföldről, egészen pontosan Jeruzsálemből való és az I. században szőtték. A kendő Jeruzsálemből először Edesszába, majd onnan az V. században Konstantinápolyba került, és az úgynevezett képrombolás idején menekíthették tovább Rómába. Történelmi tény, hogy Jézus haloti szemfedőjét a VIII. századtól a római Szent Péter-bazilikában őrizték. Egy korabeli forrás, a pápai napló emlékezik meg arról, hogy 753-ban az ünnepélyes körmeneten II. István pápa mezítláb vitte a „nem emberkéztől való” arcmást. 1208-tól III. Ince pápa rendelkezésére minden vízkeresztet követő első vasárnap körmenetet tartottak a szent ereklyeként tisztelt kendővel. Az arclepelről Dante Alighieri is megemlékezik az Isteni színjáték című művében. A krónikák feljegyezték, hogy egyik legkiválóbb uralkodónk, I. (Nagy) Lajos király 1350-ben, Luxemburgi Zsigmond pedig 1433-ban járult a Krisztus-arc lepel elé a (régi) Szent Péter-bazilikában. A Szent Kereszt ereklyéhez hasonlóan a manopellói Krisztus-arc kendőből is a pápák időnként egy-egy vékony szeletet leválasztattak, hogy azt más templomoknak, illetve jelentősebb uralkodóknak adományozzák. II. Pál pápa a kendőből egy viszonylag méretesebb darabot küldött a korabeli Európa egyik legnagyobb hatalmú uralkodójának, Hunyadi Mátyás magyar királynak. Mátyás 1483-ban a garamszentbenedeki bencés apátságnak ajándékozta a becses ereklyét, amit mind a mai napig ott őriznek. A szent relikviából leválasztott textil pedig 2017-től a bátai Szent Vér bazilika, és Magyarország egyik legfontosabb ereklyéje lett.