Három évszázaddal Jézus kereszthalála után, Kr. u. 326-ban I. (Nagy) Constantinus császár anyja, Flavia Iulia Helena (Szent Heléna vagy Szent Ilona) népes kísérettel Rómából Jeruzsálembe zarándokolt, hogy felkutassa a Megváltóhoz köthető még fellehető relikviákat. A hagyomány szerint a helyi zsidó közösségből egy Júdás nevű férfi vezette nyomra a császárnőt. (Constantinus az augusta címet szeretete és hálája jeléül adományozta az anyjának 325-ben.) Socrates Scholasticus IV. századi görög származású történetíró szerint a Golgotán végzett ásatások során három elkorhadt kereszt maradványára bukkantak és megtalálták azt a fatáblát is, amelyre az I. N. R. I. (Iesus Nazarenus Rex Iudeorum, vagyis Názáreti Jézus a zsidók királya) betűket vésték. Mivel nem lehetett tudni, hogy a Jézus személyéhez köthető fatáblát melyik keresztre szögezték eredetileg, ezért a jeruzsálemi püspök tanácsára a keresztfa eredetiségéről úgy bizonyosodtak meg, hogy egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, de mélyen hívő nővel érintettették meg mindhárom keresztfát. Az egyik kereszt megérintése után a nő csodálatos módon meggyógyult és ezzel nyert bizonyosságot, hogy ez volt Jézus keresztfája. Helena császárnő a Szent Kereszt egyik darabját ezüst tokba foglaltatva Jeruzsálemben hagyta, a másik részét pedig a többi fellelt relikviával együtt magával vitte Rómába, ahol az ereklye őrzésére felépítette a ma is álló Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikát. A későbbi évszázadok során a római bazilikában őrzött keresztfából a mindenkori pápa engedélyével kisebb darabokat kaptak más templomok, illetve katolikus uralkodók is.
Ajándék a pápától
XIII. Kelemen pápa 1763-ban a Szent Kereszt két kicsiny, míves barokk ereklyetartóba zárt darabját ajándékozta Mária Terézia ausztriai császárnénak és magyar királynőnek. A helyi hagyomány szerint Mária Terézia 1760-ban a pannonhalmi bencés apátság meglátogatására indult, de Nyúl község határában felborult a hintója. A királynő csodák csodájára egyetlen karcolás nélkül úszta meg a balesetet, ezért később hálából a saját költségén templomot építtetett a falunak. A pannonhalmi apátság annalese szerint viszont a királynő csak másfél évtizeddel később, 1775-ben tett látogatást Pannonhalmán. Arra nézve sincs hitelt érdemlő adat, hogy az 1769 és 1776 között a híres osztrák építész, Fellner Jakab tervei szerint felépített nyúli római katolikus templom megépítéséhez hozzájárult-e anyagilag a királynő. Ami viszont viszont történelmi tény, hogy a templom felszentelésére Mária Terézia a saját udvari plébánosát, Matthias Kornberger püspököt küldte el, aki a templomszentelésre magával vitte a királynő ajándékaként a Szent Kereszt ereklyét is, amely mind a mai napig a nyúli plébánia tulajdona. A pótolhatatlan szent ereklyét biztonsági okokból jelenleg a győri püspökség kincstárában őrzik.