Jelentős méretű, mégis felismerhetően sajátos szemszögből látott történelmi tabló bontakozik ki a maga fejezettöredezettségében is. A Dunán úszó hajón pedig mindenki magyar: „Szergij, kormányos: Ukraine; Szilárd, gépész és fedélzetmester: Hungary; Žiga első matróz: Slovenia, Jóska, Hunor, Milán matrózok: Slovakia, Romania, Serbia”. Újváry Denys körülményesen formálgatta a nemzetköziség kulcsszavait, de Nati megelőzte: „Isten hozott, Dénes, a Pozsony hajó fedélzetén! Folytathatjuk magyarul”. Egyszerre tragikus és felemelő, mint ez az egész, gyakran laza és szabad asszociációkra épülő különleges könyv: „»Földünk nagy könyvében mily nagyszerű és büszkén írott egy lap Magyarország lapja! A hegyek óriás amfiteátrumként környezik az országot, és mindegyikök más korszakáról regél a Föld történetének.« Francia geográfus lelkendezett ekképp. Érthető. A Kárpátok köríve Pozsonytól Orsováig ezerötszáz kilométeres lánc. Tökéletes országhatár. Egy helyen, észak-nyugaton, ötjárásnyi bejárattal a Malacka–Szakolca végeknél. Egy helyen, délen, kijárattal az Adria felé”, áll például a Trianontól Bősig című fejezet elején.
Horváth Júlia Borbála: Dunai história. Az aranyföveny. Magyarország felfedezése-sorozat. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!