időjárás 2°C Aida , Karolina 2023. február 2.
logo

A Duna vezet a magyar történelem fejezetein

Nagy Koppány Zsolt
2020.12.12. 09:15
A Duna vezet a magyar történelem fejezetein

Különleges könyv jelent meg a Gondolat Kiadótól Horváth Júlia Borbála író, kulturális antropológus tollából: a Dunai história egyfelől útikönyv, másfelől történelmi esszékötet, harmadrészt pedig masszív szépirodalmi alkotás. „Ha Közép-Európában utazgatunk, előbb-utóbb Trianonba érkezünk. Lelkileg. Ártatlan vízitúrának indul, a Duna mutatja az utat, de pár órán belül Európa áldott és kárhozott kanyarjaiban találjuk magunkat. Voltaképpen a folyó vezet a magyar történelem fejezetein: Visegrádon királyok találkoznak, Habsburg Mária hajón menti kincseit Bécs felé, Komáromnál kitelepített magyarok, svábok, szlovákok szökdösnek át a folyón, egy komorna ellopja a Szent Koronát, és a Dunakanyaron át kijuttatja az országból. Pozsonynál Árpád hadai csatáznak, és kisvasút kunkorodik a Koronázási templom körül, a kalauz magyarul kéri a jegyet, azután a vonat húz tovább Bécsbe, északabbra, Kazinczy nyelvén íródik a fogságnapló; megannyi helyszínen, Attila hun király korától a bősi vízerőmű megépítéséig rakódnak egymásra az időrétegek” – kezdi kötetét a szerző.

A lazán összefüggő fejezetekből építkező történet főszereplője, Kapitány Szilveszter hajótörést szenved a Dunán, és a túléléshez idegen emberek segítségére szorul. „Az utazás alatt szembesül azzal, mily szomorúan kevéssé ismeri a Kárpát-medence tájait, és annál még kevésbé annak történelmét; a gyökereit. A főhős útközben ráérez a külhoni csavargás ízére, s mire útja végére ír, pontosan tudja merre keresse az igazi értéket. Hazafelé.” Ezeket a fejezeteket mechanikusan váltja mindig egy-egy fejezet, amelyben a történelem egy-egy korszaka elevenedik meg ráérős, részletező, mégis sűrű dramaturgiával.

A magyar történelem felfedezésére hív a Dunai história

Dramaturgiájának jelentős írástechnikai sajátja az a módszertan, miszerint a szerző a bekezdés elején idézőjelben, kurziválva elhelyez egy mondatot, amelyet a bekezdés során esszéisztikus, magas történelmi felkészültséget villantó, mégis erőteljesen szépirodalmi nyelvezettel kifejt, kibont, körülír. Ebből olyan feszültségek keletkeznek, amelyek jótékony hatással vannak a szépirodalmi élmény létrejöttére. Hadd mutassak egy példát: „»Ego sum flagellum Dei.« Én vagyok Isten ostora. Én vagyok az Isten ostora. Én Isten ostora vagyok. Isten ostora én vagyok. Isten ostora vagyok – csodálatos magyar nyelv! Bármelyik fordítás helytálló.” Vagy: „»Korona, jogar, országalma és a palást. Ezek a koronázási ékszerek.« Van még hozzá egy kard is. Istváné lehetett. […] Hétszázhetven év alatt tizenegyszer hagyja el Magyarországot. Viszik szárazon, viszik vízen. Szekéren, hajón, gyalog. Lopva és ünnepélyesen. […] Elviszik, elássák, ellopják, elrejtik, elzálogosítják. Kallódik. De mindannyiszor hazatér. Leginkább Bécsben szerették tudni a trónkövetelők. Holott Pozsonyban volt a helye. Olykor Székesfehérvárott. Budán vagy Pesten, az ország házában.”

Jelentős méretű, mégis felismerhetően sajátos szemszögből látott történelmi tabló bontakozik ki a maga fejezettöredezettségében is. A Dunán úszó hajón pedig mindenki magyar: „Szergij, kormányos: Ukraine; Szilárd, gépész és fedélzetmester: Hungary; Žiga első matróz: Slovenia, Jóska, Hunor, Milán matrózok: Slovakia, Romania, Serbia”. Újváry Denys körülményesen formálgatta a nemzetköziség kulcsszavait, de Nati megelőzte: „Isten hozott, Dénes, a Pozsony hajó fedélzetén! Folytathatjuk magyarul”. Egyszerre tragikus és felemelő, mint ez az egész, gyakran laza és szabad asszociációkra épülő különleges könyv: „»Földünk nagy könyvében mily nagyszerű és büszkén írott egy lap Magyarország lapja! A hegyek óriás amfiteátrumként környezik az országot, és mindegyikök más korszakáról regél a Föld történetének.« Francia geográfus lelkendezett ekképp. Érthető. A Kárpátok köríve Pozsonytól Orsováig ezerötszáz kilométeres lánc. Tökéletes országhatár. Egy helyen, észak-nyugaton, ötjárásnyi bejárattal a Malacka–Szakolca végeknél. Egy helyen, délen, kijárattal az Adria felé”, áll például a Trianontól Bősig című fejezet elején.

Horváth Júlia Borbála: Dunai história. Az aranyföveny. Magyarország felfedezése-sorozat. Gondolat Kiadó, Budapest, 2020

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.