A világosi várnál járt, és ménesi kadarkát is kóstolt a Hazajáró

A Hazajáró csapata ezúttal Arad környékét járta be, megemlékezve az 1848–’49-es szabadságharc végkifejletét jelentő nemzeti tragédiáról és a vidék Trianon előtti magyar arculatáról; ugyanakkor bemutatva mindazt az értéket, amelyet sikerült megőrizni vagy létrehozni azóta.

Magyar Nemzet
2021. 04. 18. 14:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ha meghallja egy magyar Arad vagy Világos nevét, nemzeti tragédiáink szomorú történetei jelennek meg lelki szemei előtt. De a vereségek, vesztőhelyek és vértanúk mellett azért sokkal többről szól Arad és környéke, az Aradi-hát és a Hegyalja különös levegőjű tájéka. Az Ajtony, majd Arad ispán egykori erdős-lapályos vidékén kinőtt várak, kastélyok, uradalmak dacos szelleme mellett a ménesi borban foganó jókedv is belengi a tájat, ami a tatár, török és labanc okozta gyászon túl a magyar megmaradás vigasztaló ígéretét is magában hordozza” – írja Mátyás Vilmos Arad és hegyek című munkájában 1940-ben. Ezt a szellemi örökséget és egyedi hangulatot mutatja be Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor a Hazajárók legújabb részében.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=rWzMxGYdvY8[/embed]

Világos várának romjaitól indul a túra, azon a síkon keresztül, ahol megpecsételődött a magyarság sorsa, mikor a magyar sereg az orosz cári csapatok előtt letette a fegyvert.

A képernyőn keresztül látogatást tehetünk a Bohus család világosi kastélyában is, ahol Görgei Artúr – miután Kossuth átadta neki a teljhatalmat – megállapodott a feltétel nélküli megadásról.

Megismerhetjük Kisiratost, amely mintegy tömbként a szórványban majdnem színmagyar település. Az Árpád-kori falu a török vészben kipusztult, később mégis újjászületett. Itt található a világosi fegyverletétel emlékműve, amely egyben a magyar megmaradás és a szebb jövőbe vetett hit jelképe is. Folytatva útjukat a mácsai Csernovics- és a sofornyai Purgly-kastélyról is érdekfeszítő történelmi tények tárulnak fel.

Arad főterén a hányatott sorsú emlékmű és Arad vármegye történetébe nyerhetünk betekintést, miközben megismerkedhetünk a város kiegyezés korabeli épületeivel, mint például a Páduai Szent Antal-templommal, a Steindl Imre tervei alapján épült városházával, a szecessziós kultúrpalotával vagy a Lolita cukrászdával.

Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei szervezetének az elnöke nemcsak a politikai helyzetről és Arad történelméről beszél, de gasztronómiai kitekintést is tesz.

Kovásziban és Ménesen folytatódik a túra, amely vidék a háborúk előtt még a virágzó borkultúra otthona volt. Ópálos Trianon után hosszú időre feledésbe merült, de mára kezdi visszanyerni régi patináját hála Balla Gézának, aki újra kiváló ménesi borokat termel az ópálosi dűlőn.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.