„Ha meghallja egy magyar Arad vagy Világos nevét, nemzeti tragédiáink szomorú történetei jelennek meg lelki szemei előtt. De a vereségek, vesztőhelyek és vértanúk mellett azért sokkal többről szól Arad és környéke, az Aradi-hát és a Hegyalja különös levegőjű tájéka. Az Ajtony, majd Arad ispán egykori erdős-lapályos vidékén kinőtt várak, kastélyok, uradalmak dacos szelleme mellett a ménesi borban foganó jókedv is belengi a tájat, ami a tatár, török és labanc okozta gyászon túl a magyar megmaradás vigasztaló ígéretét is magában hordozza” – írja Mátyás Vilmos Arad és hegyek című munkájában 1940-ben. Ezt a szellemi örökséget és egyedi hangulatot mutatja be Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor a Hazajárók legújabb részében.
[embed]https://www.youtube.com/watch?v=rWzMxGYdvY8[/embed]
Világos várának romjaitól indul a túra, azon a síkon keresztül, ahol megpecsételődött a magyarság sorsa, mikor a magyar sereg az orosz cári csapatok előtt letette a fegyvert.
A képernyőn keresztül látogatást tehetünk a Bohus család világosi kastélyában is, ahol Görgei Artúr – miután Kossuth átadta neki a teljhatalmat – megállapodott a feltétel nélküli megadásról.
Megismerhetjük Kisiratost, amely mintegy tömbként a szórványban majdnem színmagyar település. Az Árpád-kori falu a török vészben kipusztult, később mégis újjászületett. Itt található a világosi fegyverletétel emlékműve, amely egyben a magyar megmaradás és a szebb jövőbe vetett hit jelképe is. Folytatva útjukat a mácsai Csernovics- és a sofornyai Purgly-kastélyról is érdekfeszítő történelmi tények tárulnak fel.
Arad főterén a hányatott sorsú emlékmű és Arad vármegye történetébe nyerhetünk betekintést, miközben megismerkedhetünk a város kiegyezés korabeli épületeivel, mint például a Páduai Szent Antal-templommal, a Steindl Imre tervei alapján épült városházával, a szecessziós kultúrpalotával vagy a Lolita cukrászdával.
Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei szervezetének az elnöke nemcsak a politikai helyzetről és Arad történelméről beszél, de gasztronómiai kitekintést is tesz.
Kovásziban és Ménesen folytatódik a túra, amely vidék a háborúk előtt még a virágzó borkultúra otthona volt. Ópálos Trianon után hosszú időre feledésbe merült, de mára kezdi visszanyerni régi patináját hála Balla Gézának, aki újra kiváló ménesi borokat termel az ópálosi dűlőn.
