Átköltözött a közlekedési múzeum + galéria

A Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik című időszaki kiállítással nyitotta meg kapuját a látogatók előtt a 2017 óta zárva tartó Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM). Méghozzá új otthonában, az egykori Északi Járműjavítóban, közvetlenül az Opera Eiffel Műhelyháza mellett.

2021. 07. 16. 7:15
null
Az igazi mozdonyok mellett fantasztikus, 1:5-ös arányú modellekben gyönyörködhetünk, amelyeket a millenniumi kiállításra építettek Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bezárás esztendejének végén döntött a kormány az új helyszínről – annak átépítéséről, bővítéséről –, amelyen a tervek szerint 2026-ban nyitja meg kapuit a megújult közlekedési múzeum.

– Legújabb tárlatunkkal leendő otthonunkat szeretnénk bemutatni – árulta el az ünnepélyes kiállításmegnyitó előtti bejáráson Vitézy Dávid, a ­múzeum főigazgatója, hozzáfűzve, hogy Magyarország legrégebbi és legnagyobb járműjavítója volt az Északi.

– Ennél autentikusabb helyszínt a múzeumnak elképzelni sem lehet.

A kiállítással megidézzük a hely szellemét, történetét, mert kevesen tudják, mi terül el a vasút és a Kőbányai út között – magyarázta Vitézy Dávid, akitől Zsigmond Gábor, az MMKM főigazgató-helyettese vette át a szót.

– Feltárásra váró történet ez, amivel a kiállítás első szekciója foglalkozik. A második a környezettel, hiszen ezen a környéken működött a magyar ipar egyik bölcsője, a Ganz-MÁVAG, ami mostanság kínai piac, vele szemben az egykori dohánygyár volt. A harmadik rész a mára rozsdaövezetté vált negyedet mutatja be, illetve a múzeum megjelenését, a revitalizációra gyakorolt hatását – mondta Zsigmond Gábor.

Az Északi Járműjavító csarnokában őrzik a híres piros-fehér Árpád sínautóbuszt is
Fotó: Kurucz Árpád

A főigazgató-helyettestől megtudtuk, hogy a bejáratnál fogadó neon az 1962-es átadáskor világító Északi felirat pontos mása.

– Ezalatt mentek el minden reggel a munkások – jegyezte meg. Elsőként a legendás, 90 esztendős ­424-es köszönt, akár a Városligetben. Ez a gőzös a magyar gőzmozdonygyártás legsikeresebb szériájának első darabja, amelyet több mint ötszáz követett.

– Még Észak-Koreába és a Szovjet­unióba is eljutott – mutatott rá Zsigmond Gábor.

Itt van a híres Árpád sínautóbusz, amely a 20-as években mindössze három óra alatt teljesítette a Budapest–Bécs távolságot. Eredeti állapotukban szemlélhetjük meg a MÁV leselejtezett dízel-tolatómozdonyait, amelyeket a járműjavítóban tartottak karban.

– Ez a legnagyobb számban elkészült dízelmozdony-széria – mondta Vitézy Dávid, aki felhívta a figyelmünket arra, hogy az egykori fényezőműhelyben megcsodálhatjuk Szellemet, a sebességrekorder gőzmozdonyt.

– Hiába a rekord, mert elsöpörte a dízeltechnológia, így mindössze négy darabot gyártottak a típusból – tette hozzá a főigazgató.

A Szellem mellett ott a világhíres Kandó-mozdony, az 1920-as évek közepéről, a magyar vasúti villamosítás elindítója. Az igazi mozdonyok mellett fantasztikus, 1:5-ös arányú modellekben gyönyörködhetünk, amelyeket a millenniumi kiállításra építettek.

Zsigmond Gábor felidézte az 1867-ben átadott csarnok történetét. Mint elmondta, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emigránsai – köztük Klapka György – is részt vettek a svájci–magyar vasúti gyártó és javító üzem létrehozásában. A neve azért lett Északi, mert kezdetben az ország északi területeiről, Felvidékről hozták ide a javításra szoruló mozdonyokat. Az első állandó forgalmú vonal szintén Felvidéken nyílt, Pozsony és Nagyszombat között 1840-ben.

– Az Északiból indult a főváros első vasútja, a Keleti pályaudvar felé, az úgynevezett Pest–kőbányai lebegő vasút. Még ló vontatta, ezzel szállították a városba a Kőbányán kitermelt építőanyagot 1827-től – idézte fel a múltat a főigazgató-helyettes. – Nagy hálózatot képzeltek el Bécs vagy Fiume felé. Azonban egy esztendőre rá a gőzkorszak feleslegessé tette a lebegő vasutat. Elbontották, és a nagyobb elemeket a Lánchíd építéséhez használták fel, míg a kisebb részeket Széchenyi István gróf vásárolta fel tűzifának.

(A borítóképen az Északi Javítóműhely belseje és a lenti galéria Kurucz Árpád munkája)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.