A 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje a Kossuth-díjas Almási Tamás új filmjének, a Folyékony aranynak. A tokaji borvidékről és a világhírű tokaji aszúról szóló alkotás közönségtalálkozóval egybekötött premierjét szeptember 14-én, szombaton rendezik meg a miskolci Művészetek Házában.
A Folyékony arany a CineFesten egyúttal a dokumentumfilmes versenyszekcióban is szerepel, majd szeptember 19-től országszerte látható a mozikban is.
Almási Tamás Fábri Zoltán osztályában végzett játékfilmes rendezőként, majd miután a Ballagás (1980) című játékfilmje a 13. Magyar Filmszemle legjobb elsőfilmes díját nyerte, nem kapott újabb lehetőséget filmforgatásra. A megélhetés miatt kezdett dokumentumfilmeket forgatni, ami aztán igazi szenvedélyévé vált.
A Kölyköd voltam, az Ítéletlenül, a Sejtjeink vagy a Puskás Hungary rendezője most Vízkelety Márton operatőrrel, Dés László zeneszerzővel, Hargittai László vágóval és Ugrin Julianna producerrel dolgozott együtt.
A tokaji aszú nemzeti szimbólum. Közel háromszáz évig a világ egyik legdrágább és legkeresettebb bora volt, XIV. Lajos, Viktória királynő, Nagy Péter cár, Goethe és Beethoven is rajongott a tokajiért. Azonban a két világháború, a gyilkos filoxérajárvány és a kommunista diktatúra kollektivizálása a szőlőültetvényeken hatalmas pusztítást végzett, és az aszú igazi íze eltűnt a régi világgal együtt. Almási filmje felteszi a kérdést, hogy a természet szeszélyeivel és a globális piac kihívásaival egyszerre hadakozva sikerülhet-e visszaszerezni a tokaji aszú régi dicsőségét, újjászületik-e a nagy bor.
A folyékony arany készítése a természet kegyein múlik
Fotó: Vertigo Média
A filmben megszólal Szepsy István, a mádi Szepsy Pincészet alapítója, egy híres magyar borászfamília sarja; Bacsó András, a Tokaj-Oremus Pincészet igazgatója és Alkonyi László, a borászatba beleszerető hajdani sikeres bróker, aki jelenleg a tállyai Kaláka Pincészet társtulajdonosa és borásza. Közös szenvedélyük, hogy mindhárman meg akarják csinálni a „nagy bort”. Néha esőre várnak, néha arra, hogy kisüssön a nap, mert az aszúkészítés minden pillanata a természet kegyein múlik. Csak őrültek kezdenek ilyen vakmerő vállalkozásba, vagy zsenik, akiket nem kötnek gúzsba a sanyarú körülmények.
Ditz Edit kreatívproducer, aki nemzetközi borakadémikusként a filmben tanácsadóként is közreműködött, úgy fogalmaz a film kapcsán: „Ideje volt, hogy a világ megismerje, micsoda erőfeszítés, szenvedés és szeretet van abban a munkában, ami a tokaji aszút egyedülálló hungarikummá teszi.”
