Eötvös Loránd heves természetű diák volt, forradalmi hangvételű verseit az iskolában nem nézték jó szemmel. Olyannyira, hogy az önkényuralom korszakának második szakaszában egy diáktársával együtt a piarista atyák kénytelenek voltak kicsapni a gimnáziumból, mivel politikailag veszélyes magatartást tanúsítottak: lázítottak a kötelező németoktatás ellen. Végül visszavették őket az iskolába, ám azzal a feltétellel, hogy megtanulnak németül. Eötvös Loránd már csak azért is megtanulta a német nyelvet, hogy Heinrich Heine verseit, valamint 1200 körül élt perzsa költők költeményeit fordítsa le németből.
Kis Domokos Dániel érdekes bevezető tanulmányából pedig az is kiderül, hogy a versek törzsanyagát az ELTE Egyetemi Könyvtár, Kézirattár Ms H 133 – Eötvös Loránd fiatalkori költeményei című kis, barna bőrbe kötött vonalas notesz teszi ki. A költemények időrendben követik egymást, ám a versek keverednek a fordításokkal. A verseknél ugyan megtartották a régies alakokat, de igyekeztek a szöveget mindenhol a mai helyesíráshoz igazítani.
A fellelhető költemények összegyűjtésekor az volt a cél, hogy a szélesebb olvasóközönségnek is jól olvasható, szép kis verseskötetet szülessen. Az eddig ismeretlen költeményeknek számos életrajzi és művelődéstörténeti vonatkozása van, így becses kordokumentumkét is szolgálnak.
Ahol virág, madár megértenek – Báró Eötvös Loránd versei és fordításai. Összegyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta, a mutatókat összeállította Kis Domokos Dániel. Szörényi László ajánlásával. Unicus Műhely, Budapest, 2020.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!