Karanténkoncertek korát éljük: bemutatjuk a sorozat úttörőjét

Nem gondoltam, hogy több napos bezártság kell ahhoz, hogy kinyíljon a világ, és minden eddiginél jobban megszólítson az énekelt vers, amely ezúttal élő műsorban az internetről szól. A részleges karantén első napjai után azon kaptam magam, hogy Kányádi Sándor Költögetőjét, minden nap hallani szeretném, Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző előadásában, aki az első volt aki a szobafogságban online koncerteket adott.

Hajnalonta engemet, gerle-galamb költöget: jó reggelt, jó reggelt, mindenki már rég fölkelt”– erre a dalra figyeltem fel Huzella Péter zeneszerző tizenegy órás gyermek karantén koncertjén a Facebookon, a „maradj otthon” kampány első napjaiban. Kányádi Sándor verse a jelen helyzetben tisztán és egyszerűen mutatott rá a természet magától értetődő, igaz voltára, valódi hangjaira, de megnyitotta az idei tavaszt is. Újfajta ébredést irányozott elő: ritka újrakezdést, amikor a társas érintkezéseket elfelejthetjük, de körülnézhetünk a természeti kincseink között, mi több, azonosulhatunk a minket körülvevő élővilággal, amely hosszú ideje, mint kiegészítő díszlet elem volt jelen az életünkben. Az említett versből a kakukkmadár, a rigó, a veréb és a szarka szólalnak meg, akiket a gyermek még könnyedén megszemélyesít, párbeszédbe elegyedik és átlényegül velük, de mi a felgyorsult létünkben elfeledkeztünk ezekről a nélkülözhetetlen hangokról.

Nyilván nem könnyű élő közönséghez szokott előadónak a szoba magányában a monitort figyelve napról napra koncertet adnia, és közben egyes hozzászólásokból és lájkokból kapnia a visszajelzést a tánc, közös éneklés és taps helyett, de a megváltozott életünkben oly nagy erőt jelentenek ezek az online kulturális találkozások, hogy az előadó is töltődik általuk. Huzella Péter már a 25. ilyen koncertjét adta, mi pedig megkérdeztük a napi rutinná vált újfajta zenélésről a művészt. „A szobámban ülök a könyvespolcom előtt velem szemben egy iPad, és csak énekelek, de minden alkalommal felolvasok néhány verset is zene nélkül, ezek általában hosszabbak, verses mesék. Annyira megszoktam ezt a tevékenységet, hogy szinte csak ezzel foglalkozom. Gyakorolok, kutatok a régi kottás füzeteimben és a könyvespolcomon”- mondta a Magyar Nemzetnek a zenész.

A régebbi dalok, a Kaláka zenekarban írt dalai, de vannak újabbak a Zenegér műsorból, ami négy és fél évig ment a Magyar Televízióban, hetenként egy új dallal. „ Éneklek olyanokat is, amiket azóta írtam csak úgy magamnak, lemezre, egy csomót a Magyar Rádiónak, a Katolikus Rádiónak” – tette hozzá.

A költemények között Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Petőfi Sándor, Zelk Zoltán Devecseri Gábor Pinczési Judit, Zalán Tibor, Tóth Krisztina, Kántor Péter, Gyurkovics Tibor, Gazdag Erzsi, Vidor Miklós, Hajnal Anna, Nemes Nagy Ágnes, Tandori Dezső sorai csendülnek fel és még rengetegen, külföldi verselők is.

Garbonciás Péter Zalán Tibor költeménye, ez a dal visszatérő nyitány, a vándordalnokról, aki a batyujában cipeli a tüzet, a szelet, a várost, a csillagokat, a házakat, az állatot, az embert, téged és engem is. Egy órával korábban lánya, Huzella Júlia Tízkormese című online adásban mesével szórakoztatja a kicsiket.

A délelőtti koncert elsősorban az otthon maradt gyerekeknek szól, de annyian figyelik a zenészt március 16.-a óta, hogy már a felnőtt nézők is benyújtották igényüket egy esti koncertre.