Operett az Anna-fesztiválon

Lehár Ferenc legjelesebb darabjainak áriái csendülnek fel szombaton a balatonfüredi Gyógy téren, a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából. Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos. Mint azt korábban megírtuk, a koronavírus-járvány miatt idén elmarad az Anna-bál, helyette szabadtéri Anna-fesztivált tartanak a héten.

A mosoly országa tavalyi bemutatója a Müpában Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– Nem biztos, hogy emlékévekkel kell a hangsúlyosabb évfordulókon túlterhelni az emlékezetet, egy-egy kimagasló alkotónk születésének jubileumán. Lehár Ferenc 150 éve született, a bécsi operett kimagasló alakja és a műfaj megújítója volt, akinek dallamai a reformkori városrészben, Balatonfüreden méltó helyet kapnak szombat este – fogalmazott Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója, a Lehár 150 gálaest rendezője.

Az alkotó kiemelte: fontos tudatosítanunk, hogy Balatonfürednek számos hagyománya mellett az Anna-bál egy világszerte különleges tradíciója, amely 2025-ben 200. évébe lép. A tavalyi rendezvényen Kálmán Imre darabjainak részleteit vitte színre Káel Csaba, az előadást szabadtérre tervezték, de egy hirtelen jött eső közbeszólt, és a produkciót a bálterembe parancsolta. Mint a rendező felidézte: a véletlen folytán olyan emberközeli előadás született, amelyben az énekesek a nézők között játszották szerepüket, ezzel személyessé és kivételessé is téve az alkalmat. A Müpa vezérigazgatója múlt évben Kiss Ernő-díjat vehetett át, amellyel minden esztendőben azokat jutalmazza a város vezetése, akik meghatározót tettek Balatonfüred kulturális életének fejlesztéséért.

Idén a koronavírus-járvány akadályozta meg az Anna-bál közel kétszáz éves hagyományának folytatását, helyette azonban az egyhetes Anna-fesztivál záróakkordjaként élvezhetők Lehár dallamai.

A mosoly országa tavalyi bemutatója a Müpában
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Káel Csaba a bécsi operett második nagy hullámának zeneszerzőjéről szólva elmondta: a maga korában Bécsben Pucciniként emlegették, ami számunkra talán azért hat furcsán, mert gyakran alábecsüljük a műfajt.

– Nagyon el tudott mélyedni az emberi lélekben, szellemisége, életszeretete áthatja műveit. Többek között ennek köszönhető, hogy a kortársai rajongtak érte – fogalmazott a gálaest rendezője.

A szombati válogatásban a Luxemburg grófja, A mosoly országa, a Víg özvegy és a Cigányszerelem áriái csendülnek fel meg, vagyis Lehár legértékesebb műveivel emlékeznek a zeneszerzőre. A muzsikát a Mendelssohn Kamarazenekar szólaltatja meg, Kováts Péter vezényletével. A darabot Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Haja Zsolt, Boncsér Gergely adja elő, Venekei Marianna koreográfiáját a Nemzeti Balett művészei táncolják el.

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban, előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott. Első operettje a Bécsi asszonyok volt, amely világsiker lett. Az igazi elismerést A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem hozta meg számára.