A koporsómba akartam, hogy tegyék, ha meghalok, de látom, magánál jó helye lesz – így búcsúzott a palóc Szikora János bácsi, az utolsó régi dudások egyike 1911-ben készített hangszerétől az ifjú Csoóri Sándor látogatásakor. Régen tizenkét dudás élt a kis ipolysági faluban. A hangszer, a gyönyörű kecskefejes duda jó kezekbe került. Ma a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található. Az évtizedekkel ezelőtti találkozó megpecsételte a népzenész sorsát. A 65 éve született Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas dalszerző, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója – az író-költő Csoóri Sándor és Marosi Julianna népdalénekes fiaként is – beteljesítette a kérést.

Már jövőre a mozikba kerülhet a Hogyan tudnék élni nélküled? második része
Folytatódhat a Nemzeti Filmintézet támogatásával a kiemelkedő sikerű zenés romkom.