Összművészeti eszmecsere a kulturális szektorról

Mi lesz most? – Művészetelméleti pillanatfelvételek 2020 végén címmel rendezett egész napos konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Pesti Vigadóban tegnap. Az összművészeti eszmecserén a kulturális szektort mélyen érintő járványhelyzet hatásairól és megoldásairól is szó esett.

Kocsis Miklós Fotó: MMA MMKI: Sándor Emese

Milyen eddig soha nem látott kihívásokkal kell szembenéznie a kulturális szférának a pandémia idején? – erre a kérdésre keresték a választ, illetve tettek fel további, ehhez kapcsolódó kérdéseket szakemberek a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA–MMKI) által szervezett szimpóziumon. Kocsis Miklós, az intézmény igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy felmérhetetlen a kulturális szektort ért anyagi veszteség. Majd hozzátette, hogy a pandémia minden kulturális ágazatot érint a színházaktól a múzeumokig, a látogatói létszám visszaesése világszinten jelentős.

Kocsis Miklós: felmérhetetlen a kulturális szektort ért anyagi veszteség
Fotók: MMA MMKI: Sándor Emese

Váradi Judit zongoraművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának egyetemi docense Zeneoktatás távhangolásban című prezentációjában kiemelte, hogy az online tér márciusban berobbant az életünkbe. A zeneoktatás hagyományos modellje a digitális kultúrával egészült ki, amely a módszertan alapos átgondolását tette szükségessé.

Váradi Judit: az online koncertek nem helyettesítik az élő hangversenyek élményét

Mint kifejtette, az eddigi tapasztalatok, felmérések, kutatások azt mutatják, hogy a hatékony művészeti oktatás a személyes jelenléten alakul, hiszen érzetet, mozdulatot nem lehet csupán verbális keretek között tanítani. Továbbá az online koncertek nem helyettesítik az élő hangversenyek élményét – tette hozzá. Készman József művészettörténész, kurátor különböző kulturális modelleket mutatott be előadásában: Clifford Geertz amerikai antropológus például a kultúrát pókhálónak tekinti, szerinte a feladatunk a háló újra- és újraszövése, míg Pablo Helguera mexikói művész sakkjátszmához hasonlítja a kulturális színteret.

Készman József különböző kulturális modelleket mutatott be

Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató kutatásai adhatnak választ például arra a kérdésre, milyen folyamatok játszódtak le az elmúlt mintegy húsz évben a kortárs művészeti színtéren. A kortárs magyar építészet utóbbi tíz évét mutatta be Wesselényi-Garay Andor építész, építésztörténész, az MMA–MMKI tudományos főmunkatársa. Mint kiemelte, az építészet területén a 2010-es kormányváltás fordulópontot jelentett, korábban nem látott minőséget és mennyiséget hozott. Ám az építész szerint hiányoznak az igazán korszakos építmények. Kettő adódik csupán: az egyik a 4-es metró, a másik a MOME új kampusza.

Wesselényi-Garay Andor szerint hiányoznak az igazán korszakos építmények

A kortárs magyar építészet előtt álló kihívás és lehetőség ugyanarról a tőről fakad: Makovecz Imre és Janáky István halálával eltűntek azok az egyéniségek, akik felfestették a pályát. Bordás Péter, Ferencz Marcel, Gutowski Róbert azonban már az új építész generáció tagjai – mutatott rá Wesselényi-Garay Andor.

Iski Kocsis Tibor festőművész, művészeti vezető előadásában a festészet elmúlt száz évének legizgalmasabb kérdését, a figuratív és az absztrakt viszonyának alakulását tárta elénk. – Bár a festészetet sokan temették, a festészet él, színhasználatban gazdag, témaválasztásában pedig rendkívül plurális – hangsúlyozta.

iski Kocsis Tibor: bár a festészetet sokan temették, a festészet él

Halasi Rita Mária dizájnszakértő, kurátor szerint az elmúlt tíz év legfontosabb fordulata, hogy a magyar dizájn kilépett kulturális kontextusából, és egyértelműen gazdasági szerepe került előtérbe. A szakértő ismertette a Design Terminál történetét, továbbá szólt arról is, hogy a kormány által megrendelt kreatívipari stratégia készülőben van és hónapokon belül publikussá válik.

Halasi Rita szerint a magyar dizájn kilépett kulturális kontextusából

A konferencia utolsó szekciójában Falusi Márton költő, az Országút folyóirat főszerkesztője, az MMA–MMKI tudományos főmunkatársa azt szemléltette, hogy az intézmény az elmúlt öt esztendőben milyen módszerekkel vizsgálta a kortárs magyar irodalmat. Előadásában két fogalmat járt körül különféle szempontok szerint: az eszmetörténet és a műközpontúság fogalmát. Majd bemutatta az intézmény online irodalmi lexikonát is.

Falusi Márton bemutatta az intézmény online irodalmi lexikonát

Az irodalmi lexikon mellett nemrég elindult az MMA–MMKI online filmes műközpontú lexikon is. Gelencsér Gábor filmesztéta ennek kapcsán hangsúlyozta, a lexikon a kezdetektől napjainkig mutatja be a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásait az egész estés játékfilmektől a rövidfilmekig. – Eddig háromszáz szócikk készült el, amelyet 2021-ig ötszáz szócikkre szeretnénk bővíteni, de azután is folyamatosan bővítjük majd. Továbbá könyv kiadását is tervezzük. Az oldal különlegessége, hogy a hagyományos rendező- és műközpontú megközelítésmód mellett lehetőség van a filmtípusok szerinti csoportosításra, továbbá a valamennyi filmtípust megjelenítő kronologikus áttekintésre is. Utóbbi eddig még soha nem tapasztalt rálátást jelent a magyar filmtörténet összetett folyamataira – összegezte Gelencsér Gábor.