A nagy háborút lezáró becstelen békeszerződésre emlékeztet a Romer új lemezével. Készülő albumuk címe egyértelműen jelzi a zenekar énekese, Sziva Balázs, a trianoni – úgynevezett – szerződésről vallott véleményét: „Diktátum.” A lemezanyag műfaji megjelölése rekviem.
– Azok a dalaink kerülnek fel a CD-re, komolyzenei és népzenei megoldásokkal áthangszerelve, egy monumentális művé fűzve, amelyek ebben a témában születtek az elmúlt huszonöt évben – magyarázta Sziva Balázs, felelevenítve: a Romer negyedszázados, amit tavaly méltó módon ünnepeltek, március 15-én, az általa, három esztendeje életre hívott nemzeti dal ünnepén.
– Év elején jelent meg a huszonöt éves ünnepi koncertünk kép- és hangfelvétele, ami a lemezeladási lista élén nyitott, majd hét hétig szerepelt a top negyvenben – büszkélkedett joggal a zenész, aki emlékeztetett: több tematikus műsort készítettek már, feldolgozva a magyar történelem eseményeit. Így 2005-ben, a Mondák könyve – hun és magyar mondák címűt, Komjáthy István azonos címet viselő kötete alapján. Tavaly az 56 lángját, Pongrátz Gergely visszaemlékezéseiből írt rockmegemlékezést, egy Vári Kovács Péter, színművész főszereplésével színpadra vitt sajátos rockmonodrámát. De kiadtak Petőfi Sándor verseit megzenésítő lemezt is.
– Az én generációm meghatározó zenei élménye az István, a király dupla nagylemez volt, amely ötvözte a történelmet, a rockzenét és a népzenét – árulta el az énekes, aki már a zenekar indulásakor, a kilencvenes évek közepén igyekezett történelemszemléletét megfogalmazni dalszövegeiben, ami akkortájt nem számított jellemzőnek a rock műfajban.
Sziva Balázs énekes (középen) már a zenekar indulásakor igyekezett a történelemszemléletét megfogalmazni dalszövegeiben
Fotó: Radó Norbert
– A kommunista utódpárt akkoriban visszatért a hatalomba, lényegében ugyanazokkal a figurákkal, akik előtte a pártállamot szolgálták, most pedig demokráciára oktatták a magyar népet – emlékeztetett Sziva Balázs, miért tartotta fontosnak, hogy politizáljon dalaikkal. Érzékenyen érintette a visszarendeződés, mert pusztán családja történetéből levezethető a huszadik századi magyar történelem: édesapja családja a Délvidékről származik, édesanyjáék svábok, akik nem kerülhették el a kitelepítést.
– Felkavaró volt, hogy négy évvel az úgynevezett rendszerváltás után úgy éreztem, mintha semmi sem történt volna – fogalmazta meg, mi adott irányt, milyen szellemiségű zenét játsszanak.
– A zenei műfajok közül hagyományosan elsősorban szövegén keresztül a rock alkalmas a tartalomközlésre és közönségének gondolatainak befolyásolására, formálására. Persze negatív módon is, de tehetjük ezt pozitív irányba – szögezte le a zenész, hozzáfűzve: a kétezres évek elejétől igyekeznek a magyar népzenét megjeleníteni dalaikban. E hangzást segíti Bese Botond, aki magyar dudán játszik.
– Nekem ifjabb Csoóri Sándor, a Muzsikás alapítója, Kossuth-díjas zenész mutatott irányt, kezdetben neki köszönhetően sikerült a magyar népzenét beemelnünk a rockba – fogalmazott Sziva Balázs, majd áttértünk a készülő trianoni rekviemre.
– A századik évforduló olyan fordulópont lehet, amely sokak figyelmét felhívja erre a gyalázatos, igazságtalan békediktátumra, mert ezt szerződésnek, csak nagyon erős idézőjellel nevezhetnénk. Elég csak a mai napig tartó hatására gondolni, mint hogy Romániában piros betűs ünnepnap lett június 4-e, ami nem kifejezetten a megbékélést szolgálja. Ahogy a légből kapott terrorvádakkal fogva tartott két székely fiatal esete sem.
A Diktátum június 6-i bemutatóját, amelyet szimbolikus helyszínen, a történelmi Magyarország közepén, Szarvason, tartottak volna, meghiúsította a koronavírus-járvány. A Romert sem hagyta érintetlenül a Covid–19, de az énekes nem akart panaszkodni, mert mint fogalmazott: sokan sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint ők.
– A lemez terjesztésére is alternatív megoldást kellett keresnünk, így a HammerWorld folyóirat ingyenes mellékleteként lehet majd hozzájutni – mondta el Sziva Balázs, hozzátéve: a lemezbemutatót pedig a Barba Negra Trackben tervezik pótolni augusztusban.
