A ferences közösség első nemzedékei a lelkipásztori munka mestereiként, az aszketikus élet bajnokaiként, a skolasztikus teológia és a rajongó spiritualitás képviselőiként élnek a köztudatban. De néhány rendtag, olyanok mint az angol Robert Grosseteste vagy tanítványa, Roger Bacon az empírikus és kísérleti természettudományokban is nagyot alkottak, egyetemüket, Oxfordot téve a középkori természetismeret műhelyévé, azt vallva, hogy minden emberi tudás alapja vagy mércéje a tapasztalat.

Az 1157-től 1253-ig élt Robert Grosseteste az oxfordi egyetem híres tanára, majd Lincoln püspöke az ókor tudományos hagyományának ismeretében a metafizika, az elvont tudás lényegének keresése mellett jutott arra a belátásra, hogy a világ megfigyeléséből származó tudás fontos eszköz lehet a teremtés és vele a Teremtő megismerésében. Ennek megfelelően kezdett el a hang, a mozgás, a fény jelenségeivel foglalkozni, szilárdan állítva azt, hogy az anyagi világban szilárd, számunkra felismerhető szabályok, törvények uralkodnak. Belátásaira egész kozmológiai elméletet is épített, amely szerint Isten miután megalkotta a még rendezetlen anyagot, saját fényességét bocsátotta arra, hogy a világosság ereje által a káosz kozmosszá változzon. Az ő tudományos munkáját folytatta kései tanítványa, az 1215 – 1294 között élt ferences barát, Roger Bacon, a fizika, a vegytan és az alkímia lelkes művelője, mechanikus gépek és szerkezetek egész sorának feltalálója, egy nagy természetismereti enciklopédia megalkotója, aki azt vallotta, „a tudomány egész folyama abban merül ki, hogy a természet világának magyarázata a Teremtő jobb megismeréséhez vezessen.”

Az előadó Dr. Horváth Pál professzor, aki már többször volt nálunk.

Regisztráció: LINK

Helyszín: Pasaréti Közösségi Ház (1026 Budapest, Pasaréti út 102.)