Hogyan találjuk meg a tökéletes hűtőszekrényt?

A szabadon álló hűtők szélessége általában 60 cm körüli, magasságuk pedig 85 és 190 cm között választható. A beépített változatok szélessége 56 cm, hogy egy 60-as bútorelembe passzoljanak. Mindkét típus esetében hagyni kell egy rést, ahol a készülék szellőzhet.

Kapható alul- és felülfagyasztós típus – praktikusabb, ha alul van a mélyhűtő, hiszen így nem kell a normál hűtő polcaihoz hajolgatni, viszont ez a drágább.

A side-by-side, azaz kétajtós hűtő méretei nem egyeznek a konyhabútor mélységi szabványával. A kb. 60 cm széles hűtők mélysége is 60 cm, így nem lógnak ki a bútor elé, a nagy hűtők mélysége viszont 72-74 cm, szélességük 90, magasságuk pedig 180 cm körül mozog. Így nyilvánvalóan ki fognak ugrani a bútor síkjából, tehát okosabb ezeket önálló, mélyebb szekrényblokkba állítani, főleg, ha jégkockakészítő egységük is van, amelyhez vízkiállás szükséges.

A door-in-door típusú gépek egyik felső ajtajának külső lapja nyitható, így kivehetjük az üdítőt anélkül, hogy kinyitnánk a szekrényt.

Egyajtós hűtők is kaphatók 70 és 80 cm körüli szélességben, a mélységük minimum 70 cm. A mélyebb hűtők műszaki leírásában általában jelölik, hol van kimélyítve a hátfal, ahová a vízkiállás és a dugalj kerülhet. Ezzel szemben a normál méretű hűtőknél egy szomszédos bútorelembe célszerű a konnektort tenni, hogy a dugó ne tartsa el a gépet a faltól.

A hűtők fogyasztása 330-370 kWh/év között mozog.

Ideális helyük a bútor egyik végén, a magas elemek sorában van. Fontos, hogy a sütő ne a szomszédos toronyelembe kerüljön! Amennyiben csak mélyhűtő van a szekrényben, célszerű másik helyiségbe tenni, kivéve, ha pult alá építhető fiókos fagyasztóról van szó.

A vásárlásnál figyeljünk arra, hogy a hűtő milyen klímaosztályba tartozik. Ez megadja a hőmérsékleti tartományt, ahol a gép biztonságosan üzemel. Az energiaosztályt jelző besorolás szerint a legjobb az A+++, A++, A+, A, aztán a B, C, stb. (A többi gép esetében is ezt a jelölést használják.)